Riasztó mértékű éhezés

Burundi, Eritrea és Haiti az a három ország, ahol a Global Hunger Index felmérése szerint a legaggasztóbb mértékű az éhezés. A három államban az emberek több mint fele alultáplált.

Az International Food Policy Research Institute, a Welthungerhilfe és a Concern Worldwide állította össze a Global Hunger Index című jelentést, amely megállapítja, Afrika az elmúlt évtizedben sokat javított a lakosság élelmiszer ellátásán, ám a kontinens több országában még mindig riasztó a helyzet.

A tanulmány három olyan országot emel ki, ahol kiemelten riasztó azéhezés mértéke, ebből kettő Eritrea és Burundi afrikai állam, míg a harmadik a karibi sziget, Haiti. A jelentés kiemeli, hogy Haiti a 2010-es nagy erejű földrengés hatásainak következtében került jelenlegi súlyos helyzetébe.

A három, az éhezés szempontjából extrém fokozatú ország mellett 17 olyan államot jelöltek meg a tanulmány szerzői, ahol az éhezés riasztó mértékű. Ezek Etiópia, Csád, Kelet-Timor, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Comore-szigetek, Sierra Leone, Jemen, Angola, Banglades, Zambia, Mozambik, India, Madagaszkár, Nigéria, Dzsibuti, Szudán és Nepál.

A besorolást az alultáplált felnőttek, illetve az alultáplált 5 év alatti gyerekek aránya, valamint az öt év alatti gyermekhalál mutatószámai alapján végzik el. Extrém besorolást azok az országok kapnak, ahol az alultápláltság a lakosság több mint felét érinti.

A jelentés szerzői megállapítják, az afrikai országok a kevesebb háborúskodás mellett egyre jobban kezelik az éhezés problémáját, elsősorban a fiatalok egészségügyi helyzete javult sokat a kontinensen az elmúlt évtizedben. Afrikával szemben kiemelik ugyanakkor Indiát, ahol az éhezés kezelésében a gazdasági növekedés és a sikeres hi-tech iparágak kiépítése mellett sem történt előrelépés.

A szakértők több faktort is kiemelnek, amely hátráltatja a megfelelő táplálékhoz való hozzáférést. Ilyenek a növekvő energiaárak, a jövedelmi egyenlőtlenségek, de a nők hátrányos társadalmi helyzete is. A kutatók arra figyelmeztetnek, az éghajlatváltozásokozta szárazság és áradások szintén fenyegetik a termőterületeket, ezért szükséges az erőforrások fokozottabb védelme és fenntarthatóságának megőrzése, valamint a gazdálkodás hatékonyságának növelése.