PET-CT és méhnyakrák?

Évente közel 5000 nőnél fedeznek fel a nemi szerveket érintő rosszindulatú daganatot hazánkban, melyek leggyakoribb kiindulási helyei a méhnyálkahártya, a méhnyak és a petefészek

A PET-CT vizsgálatról

A PET-CT készülék egyesíti a pozitron-emissziós tomográf (PET) és komputer tomográf (CT) előnyeit. A rákos sejtek a működésük során sokkal több cukrot használnak fel, mint az egészségesek és így azoktól elkülöníthetők. A páciens a vizsgálatot megelőzően intravénásan egy ún. FDG nevű anyagot kap (ez szőlőcukor molekulához kapcsolt radioaktív fluor izotóp).

A PET kamera érzékeli azt, ahol ez az anyag felhalmozódik, itt ugyanis a fokozott anyagcseréjű sejtek sokkal több cukrot kebeleznek be, mint a környezetükben lévő normálisak. Az egy időben készülő CT-felvételek pedig megmutatják, hogy a szervezetben hol történik mindez. A PET-CT-vel akár már a 3 mm-es rosszindulatú daganatos elváltozást is felfedezhető.

Petefészek rák

A petefészek rák az ötödik leggyakoribb daganat a nők körében. Hozzávetőlegesen a rákos megbetegedések 5%-át teszi ki. A betegség korai felismerésében nehézséget jelent, hogy későn ad tüneteket. Az elsődleges kivizsgálás része az ultrahang-, és CT-vizsgálat, illetve ún. tumormarker-meghatározás, mely vérmintából történik. Biztos diagnózis a petefészekből vett szövetminta vizsgálatával állítható fel.

A PET-CT-nek az elsődleges kivizsgálás során szerepe lehet a betegség kiterjedtségének pontos megállapításában. Mivel egész-test vizsgálat történik, egy vizsgálattal megállapítható, hogy a hasüregen belül, vagy távoli szervekben (pl. a tüdőben) keletkezett-e már áttét.

A nem korai stádiumban felismert esetekben az elsődleges sebészeti- és kemoterápiát követően az esetek 75%-ban következik be a betegség kiújulása. Míg a tumormarker kóros megemelkedése jelezheti a betegség kiújulását, nem ad információt annak helyéről. A PET-CT az új daganatos gócok kimutatását és lokalizálását a tumormarker-emelkedéssel nem járó esetekben is képes elvégezni. Összehasonlító vizsgálatok szerint PET-CT-vel a kiújulások 90%-a, míg CT-vel mindössze 60%-a ismerhető fel.

Méhnyakrák

A méhnyakrák a 20 és 65 év közötti nők körében fordul elő elsősorban. Magyarországon évente megközelítőleg 1000 esetben kerül felismerésre. Az elsődleges kivizsgálás része a méhnyakból történő kenetvétel, mellyel már a rákelőző állapot is felismerhető. Későbbi stádiumban ultrahang-vizsgálattal áttekinthetők a belső nemi szervek. CT-vizsgálattal meghatározható a betegség kismedencei kiterjedése. A diagnózishoz itt is szövettani mintavétel szükséges.

PET-CT-vizsgálatnak az elsődleges kivizsgálás során azokban az esetekben lehet szerepe, amikor a „hagyományos” képalkotó módszerek nem nyújtanak egyértelmű eredményt.

A műtét során mérhető fel legpontosabban a betegség stádiuma, hiszen ebben az esetben a sebész közvetlen vizuális kapcsolatba kerül a daganat által érintett régiókkal, amelyekből szövettani vizsgálatra mintát is vehet. Az így nyert stádiumfelmérés alapján a hagyományos képalkotókkal történő stádium-megállapítás mindössze 60%-os pontosságú. A fel nem ismert nyirokcsomó-áttétek okozzák a legtöbb diagnosztikai problémát.

Tanulmányok szerint a PET-CT-vizsgálat érzékenysége a nyirokcsomókban megjelenő áttétek felismerésére közel duplája az MRI-vizsgálaténak, emiatt sok esetben döntő információkhoz juttathatja a kezelőorvost.