Húst, hússal!

Szakemberek szerint amikor őseink húsevőkké váltak, a magasabb minőségű étrend lehetővé tette az anyák számára, hogy korábban elválasszák csecsemőiket, és így több utóduk lehessen, ami által az egész emberi civilizációban változás állt be.

A PLoS ONE című lapban megjelent friss kutatás arról is beszámolt, hogy az ember húsevővé válása következtében különült el igazán a többi emberszabásútól. Amint azt Elia Psouni, a svédországi Lund Egyetem tanársegédje kifejtette, a korábbra tolódó elválasztás révén több utódot tudtak világra hozni őseink még a termékeny időszakukban, aminek szerepe lehetett a későbbi populációnövekedésben is.

Az úgynevezett természetes szaporulatú népeknél - vagyis azoknál, akik nem alkalmaznak semmilyen születésszabályozást - az anyák átlagosan két éves és négy hónapos korukban hagyják abba utódaik szoptatását. A kutatókat igen meglepte ez az arány, ugyanis a többi emberszabású - élettartamukhoz arányítva - nagyjából négyszer ennyi ideig teszi ezt. Ezeknél az emberszabásúaknál a táplálék nagy részét gyümölcs, zöldség és egyéb növényi eredetű eledel teszik ki, a csimpánzok például - akik az ember legközelebbi élő rokonai - kalóriabevitelük csupán öt százalékát szerzik húsból, szemben az emberekkel, akiknél ez az arány húsz százalék.

Annak érdekében, hogy kiderítsék, az elválasztás időzítésében valóban van-e szerepe az étrendbeli változásnak, a kutatók 67 különböző emlős fejlődési jellemzőit hasonlították össze. Számítógépes modellek és egyéb elemzések segítségével végül arra a következtetésre jutottak, hogy három tényező, a test- illetve agyméret, valamint az étrend együttesen 90 százalékban felelős az elválasztás időzítésének megválasztásáért. Valamennyi emlős kicsinye akkor hagyja abba a szopást, amikor agyuk elér egy bizonyos fejlettségi szintet, és ezt a szintet a húsevők korábban érik el.