Támasszunk fel egy halotatt!

egészség
PUBLIKÁLÁS: 2012. február 14. 14:39
A fiatal orvostanhallgatónak ez idő alatt nem dobogott a szíve, illetve nem működött a légzése és a keringési rendszere. Vajon mi történt közben a sejtjeiben, és mennyi ideig bírta volna még vérkeringés nélkül? Egyáltalán: mit tanulhat a tudomány az olyan emberek esetéből, akik viszonylag hosszú ideig voltak „halottak”?

1999-ben a svéd Anna Bagenholm szörnyű síbalesetet szenvedett, amely következtében közel négy órát töltött a klinikai halál állapotában, később azonban felébredt, és szinte teljesen felépült.

A fiatal orvostanhallgatónak ez idő alatt nem dobogott a szíve, illetve nem működött a légzése és a keringési rendszere. Vajon mi történt közben a sejtjeiben, és mennyi ideig bírta volna még vérkeringés nélkül? Egyáltalán: mit tanulhat a tudomány az olyan emberek esetéből, akik viszonylag hosszú ideig voltak „halottak”?

Ezek a kérdések motiválták a Pennsylvaniai Egyetem Újraélesztés-tudományi Központjának kutatóit is. Először is arra voltak kíváncsiak, mi történik a sejtek szintjén. Dr. Honglin Zhou, a sürgősségi ellátás szakértője szerint ugyanis a nagyobb szervezetektől eltérően azt pontosan meg lehet állapítani, hogy egy sejt él-e vagy sem.

Minden sejt rendelkezik egy vastag külső membránnal, amely egy idő után elvékonyodik. Ahogy közeleg a halála, három dolog történhet: egy másik sejt felfalja, a sejt egyfajta „öngyilkosságot” követ el, vagy tartalmát a szövetekbe juttatja, amelynek gyakran gyulladás vagy egyéb károsodás a következménye. Mindhárom esetben elmondható, hogy amikor megszűnik a külső membrán, a sejt elpusztul.

mr4xtztc

Az elhalt sejteket nem tudjuk újraéleszteni, így a közeljövőben biztosan nem lehet egy valódi Frankensteint létrehozni, élettartamuk azonban meghosszabbítható. Elképzelhető, hogy még napokkal a keringés megszűnése és a tudat elvesztése után is életben maradnak. Sajnos azonban az agysejtek azok, amelyek a leginkább érzékenyek a környezeti változásokra és az oxigénhiányra: már a szívleállás után tíz perccel végzetes károsodást szenvednek.

A folyamatot lassíthatja, ha kihűl a test. Bagenholm is annak köszönheti a szerencséjét, hogy szervezete mindössze 13 Celsius-fokon állt, amikor bekerült a kórházba. Szakértők szerint a szív megállása után elég lenne 33 fokra leszállítani a beteg testhőmérsékletét, és így akár többször tíz percig is meglenne az esély a sikeres újraélesztésre.

És hogy miről számolnak be a klinikai halál állapotából visszatértek? „Többükkel beszéltem, és senkinek sem maradt több emléke, mint a teljes üresség. Agyuk, noha nem halt meg, semmit sem tapasztalt a külvilágból” - mondta el Zhou.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.