Sokan szenvednek derékfájásban, de legtöbben csak legyintünk rá. Semmi komolyra nem gondolunk, és gyakran csak akkor megyünk orvoshoz, ha már állandó fájdalmaink vannak. A derékfájás egy sokkal súlyosabb problémát is takarhat.
„A derékfájásnak a hátterében az esetek többségében a csigolyák között porckorongoknak a kopásos megbetegedése áll.” - kezdi Dr. Szántó Sándor a reumatológiai tanszék klinikai adjunktusa - „Ezek a betegségek, egy idős ember életének részének tekinthető.”
A derékfájásról
A derékfájás az egyik leggyakoribb megbetegedés, a lakosság közel 80 %-át érinti, és számos tényező kiválthatja. A derékfájás főként serdülőkorban, fiatal felnőttkorban gerincferdüléshez, hanyag tartáshoz vezethet. Az esetek többségében a derékfájás első panaszai 30 év körül, illetve 50 éves kor felett jelentkeznek.
A derékfájás leggyakoribb fizikai okai közé sorolható az összenyomott vagy megkopott porckorongok, a túl kemény, görcsös gerinckörnyéki izmok, a túlnyújtott hátizmok és gerincízületi szalagok. Ezek a nehéz tárgyak nem megfelelő emelése, a hosszas cipekedés, a hirtelen rossz mozdulat okozta rándulás.
Mi az a Bechterew-kór?
A derékfájások kis százaléka gyermekkorban is jelentkezhet. Ennek a hátterében egy gyulladásos izületi betegség állhat. Ennek orvosi neve a spondilitisz ankilopoetika, közismertebb nevén a Bechterew-kór.
Az SPA-nak is rövidített betegség a a gerinc kisízületeinek és szalagjainak gyulladását jelenti. Ez első hallásra is súlyosnak hangzik, arról nem is beszélve, hogy végső következménye a gerinc teljes merevségével járhat. Előfordul, hogy más ízületek is megbetegedhetnek. Ez alatt főleg a csípő-, térd-, vállízületek gyulladását értjük.
Oka sajnos mai napig ismeretlen. Az öröklésnek szerepe van, minthogy az SPA-s családban gyakoribb a betegség előfordulása. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg, mint a nők.
A betegség 20-24 éves korban kezdődik, deréktáji fájdalom formájában. Mivel a betegségnek semmi komolyabb tünete nincs, gyakran nehezen ismerik fel. Máskor a fájdalom nagyobb, főleg éjszaka jelentkezik és fogyással, fáradékonysággal jár. A betegség továbbterjedése után viszont már nem lehet félrediagnosztizálni a tüneteket. A derék elmerevedése, fokozott hátgörbület, esetleg a nyakmozgások beszűkülése egyértelmű jel. Akár a mellkas is merevvé válhat, csökken a tüdőműködés, nehezen megy a légzés.
„Az izületi gyulladásokat általában közös csoportba soroljuk.” - magyarázza Szántó doktor - „Ezek közül talán az egyik legfontosabb a kéz kisízületeit károsító idült sokízületi gyulladás, az úgynevezett reumatid arthitis.” Ide tartoznak például a pikkelysömörös izületi betegséghez társuló izületi gyulladás is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.