Az oltást övező bizalmatlanság

A WHO arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon mindenhol bizalmatlansággal találkoznak, ha a H1N1 elleni védőoltás szóba kerül.

Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi közösségnek erőteljes bizalmatlansággal kell szembenéznie az influenza elleni védőoltással kapcsolatban. Chan a WHO igazgatótanácsa előtt bejelentette, hogy az idei influenzás időszakban a védőoltás beadatásának gyakorisága visszaesett, miközben az északi féltekén néhány országban súlyos H1N1 influenzás esetek fordulnak elő a fiatal korosztályban.

?Bizonyos esetekben sokkal nehezebb lett meggyőzni a közvéleményt a védőoltás beadatásáról, mint a világjárvány idején? ? mondta az igazgató a tanács éves találkozójának nyitányaként. A H1N1 vírust jelenleg a szezonális influenza részeként tartják számon, és a védelmet belefoglalják a szabványos szezonális influenza elleni védőoltásokba.

A sertésinfluenza 2009-es megjelenésétől tizennégy hónapig tartó világjárvány alatt azonban óriási, felhasználatlan készletek halmozódtak fel a speciális vakcinából a nyugati országokban, miközben a bírálók kérdéseket fogalmaztak meg a vakcina értékéről és lehetséges mellékhatásairól. Az ENSZ egészségügyi szervének vezetője azt is hozzátette, hogy az általános bizalmatlanság problémája jóval túlmutat az influenza elleni védőoltáson.

?El kell fogadnunk, hogy a vakcina biztonságosságával kapcsolatos közvélekedést tartósan befolyásolhatják az alaptalan félelmek, olyan mértékben, hogy semmiféle bizonyíték nem képes megváltoztatni a köz véleményét. Ez egy új, aggasztó irányvonal, amivel foglalkoznunk kell.? Egy 2009-es WHO tanulmány becslései szerint a hiányos gyermekkori oltások aránya jelenleg negyvennégy százalékon áll. ?A szülők hozzáállása és ismeretei határozzák meg elsősorban azt, hogy egy gyermek teljes védőoltásban részesül, vagy sem? ? írják a védőoltásról szóló tanulmány szerzői.

Hasonló aggályokat fogalmaztak meg a kanyaróval kapcsolatban is, miután a súlyos gyermekbetegség az utóbbi néhány évben újból felütötte a fejét Európában, a rutin gyermekkori védőoltás értékének megkérdőjelezésével párhuzamosan. Ezzel szemben a szegény országok alig tudnak elegendő mennyiségű gyermekvédőoltáshoz jutni, és kénytelenek a nemzetközi szervezetek által biztosított tömeges oltási programokra hagyatkozni.

A járványos gyermekbénulás elleni nemzetközi erőfeszítéseket 2003-ban visszavetette az egy évig tartó szünet a védőoltási kampányban Nigériában, ahol a radikális muzulmán papok és néhány orvos alaptalan aggályokat vetettek fel az oltóanyag biztonságosságát illetően. Az ideiglenes leállás lehetővé tette a betegség terjedését.