Hinni kell benne: a tüdőrák túlélhető

Évente 8 ezren halnak bele az egyik legszörnyűbb betegségbe: meg kell tartanunk a reményt, hogy a tüdőrák legyőzhető!

Hazánkban a daganatos megbetegedések között a tüdőrák a vezető halálok. A szakemberek szerint a betegek negyede túl későn kerül orvoshoz. A tüdőrák világszerte Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát, évente körülbelül 8 ezren halnak meg ebben a betegségben. A betegség kialakulásában 80-90 százalékban a dohányzásnak oki szerepe van, az orvosok azt mondják: a káros szenvedély visszaszorításával és a korszerű, célzott kezelések alkalmazásával csökkenthető a halálozás mértéke.

A tüdőrákról

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat, világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai az úgy nevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat, ahol az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket. Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat.A tüdőrák ugyanakkor a magyar daganatos halálozásban is első helyen áll, sőt férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világelső.

A betegek a tüdőszűrésen sokszor már az előrehaladott kórral szembesülnek. A szakemberek szerint, ha 40 év felett mindenki évente elmenne a vizsgálatra, vagy a panaszaival rögtön orvoshoz fordulna, kevesebb áldozatot követelne e súlyos probléma. A tüdőrák esetében ugyanis csak a korai felismerés és azonnali orvosi beavatkozás adhatja meg a gyógyulás esélyét.
Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint a tüdőrákban elhunytak körülbelül 25 százaléka megmenthető lenne, és sokan egyáltalán nem betegednének meg, ha nem dohányoznának. A tüdőrákosok 80-90 százaléka a dohányosok közül kerül ki. Ha tíz százalékkal csökkenne a cigarettázók száma, kevesebb lenne a tüdőrákban elhunytak száma is - állítja Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

A tüdőrák alattomosan kialakuló megbetegedés. A korai stádium panaszmentes, az első intő jelek a rákos daganat fejlődése és gyógyíthatósága szempontjából sajnos általában már későn jelentkeznek, legfontosabb tünetei a következők: nehézlégzés, vérköpés, krónikus köhögés, fogyás, fáradékonyság, visszatérő, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás.

A tüdőrák hajlamosító tényezői a dohányzás, a passzív dohányzás, valamint a környezeti faktorok: légszennyeződés, azbeszt, kristályos szilikátok, radon, aromás szénhidrogének (pl. benzol), nehézfémek. A belélegzett káros anyagok először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket támadják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag (DNS) szerkezetét, aminek következtében a sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak. A tüdőráknál, hasonlóan a többi daganatos megbetegedéshez, több kezelési lehetőség is adódik.

A műtét akkor adja a legjobb esélyt a teljes gyógyulásra, ha a betegséget korai stádiumban fedezték fel, amikor a daganat még kicsi és nem terjedt túl a tüdő állományán.

A sugárkezelés a tumor méretének csökkentésére, az elsődleges, vagy áttéti daganat által okozott tünetek enyhítésére szolgál. Sajnos a felhasználási lehetőség erősen függ a felismerés időpontjától is, hiszen a tüdő közvetlen besugárzásának korlátot szab a légzésfunkció megóvása.

A kemoterápia során gyógyszereket (citosztatikumokat) alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását. Mivel a citosztatikumok nem kizárólag a daganatsejteket pusztítják, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, így számos mellékhatást okoznak. A leggyakrabban károsított egészséges sejtek a csontvelő sejtjei, a gyomor-bélrendszer hámsejtjei, valamint a bőrben található szőrtüszők sejtjei.

Ahogyan azt Dr. Ostoros Gyula onkopulmonológus főorvos is elmondta, az elmúlt évek során új gyógymódok az úgynevezett célzott biológiai terápiák jelentek meg e betegségben is. A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését és/vagy túlélését gátló gyógyszerek leggyakoribb célpontjai a daganatsejtek felszínén megtalálható speciális jelfogó molekulák, így a célzott biológiai terápiás gyógyszerek csak ezeken a sejteken fejti ki hatásukat; mintha egy háborúban nehézbombázók helyett mesterlövészeket vetnénk be.

A daganatos sejt a normális társainál gyorsabban növekszik és szaporodik (burjánzik), így a túléléshez szükséges tápanyagfelvétele is többszöröse a normálisnak. Egyértelmű tehát, hogy ha a tumor sejteket elvágjuk az éltető ?utánpótlási vonalaiktól, akkor a beteg sejt képtelen lesz szaporodni és fenntartani magát.

Már pedig a szervezetben a tápanyagokat és az oxigént szállító utánpótlási útvonalak a hajszálerek, amik sejt növekedésével párhuzamosan alakulnak ki és fejlődnek. Kézenfekvő megoldás tehát a daganatos sejtekben növekvő erek képződésének megakadályozása, mivel így a daganatos sejtet megakadályozzuk a fejlődésben és a szaporodásban. Ráadásul ez a módszer a daganatos sejtek nagyobb tápanyagigénye miatt specifikusan jobban hat a beteg sejtekre mint normálisra, ami a már említett speciális jelfogó molekulákon túl, további célzottságot is jelent.