Végvári Ádám a szerencse fia

Végvári Ádám szerencsésnek mondhatja magát. Sok helyen járt már életében, de a boldogságot sosem a pénzben kereste.

Szerencsés baleset:

?Volt olyan közlekedési baleset, amikor azt mondtam, hogy itt a Jóisten mentett meg. Fejre álltunk egy autóval még valamikor a hatvanas-hetvenes években, és csodával határos módon pici karcolásokkal megúsztam.?

Ha bármit kívánhatsz:

?Ha lehetne kívánni, akkor mondjuk azt kívánnám, hogy a jövő évben is úgy sikerüljön minden terv, ahogy eddig. Én mindig hangszereket kívántam magamnak. Sokszor eszembe jut, hogy amikor öt-hat éves voltam, azt kívántam, hogy ha lenne nekem egy szép piros gitárom, az milyen jó lenne. Aztán meglett, de azért mert sokat dolgoztam.?Szerencséssé tesz:

?Az a szerencsés, akinek a tervei sikerülnek, illetve aki úgy tudja leélni az életét, hogy vannak barátai, van jó családja, és értelmes munkája. Találkoztam olyan emberekkel az életem folyamán - mondjuk inkább keleten, tehát Japánban, Koreában -, akiknél azt láttam, hogy igazából nagyon kevés pénzük volt és nagyon boldogok voltak. Szerencsésnek érezték magukat. Persze hogyha valakinek nincs anyagi gondja, akkor talán könnyebben tudja megvalósítani a dolgait, de ahhoz, hogy az embernek barátai legyenek, vagy hogy a családjában boldogan éljen, nem pénz kell.?