Diszlexia esetén az olvasási teljesítmény és gyakran a helyesírás is messze elmarad a gyermek életkora, illetve a felnőtt képzettségi szintje alapján elvárhatótól. A diszlexia változatos formáinak megjelenéséért elsősorban annak a 18-20 területből álló agyi hálózatnak az átlagtól eltérő működése felelős, amely a beszélt és az írott nyelv összekapcsolásában szerepet játszik.
A diszlexia egyik meghatározó alcsoportját a nyelvi rendszer zavarai jellemzik. A veszélyeztetettség egyik leggyakoribb korai megnyilvánulása a szavak hangalakjának feldolgozási zavara, a nyelvi tudatosság kialakulásának elmaradása. Az elsősorban, nyelvi zavarral jellemezhető diszlexiások egyik alcsoportja, akinkek problémájuk van betűk és a beszédhangok lebontásában és összekapcsolásában, másik csoportja inkább az olvasás automatizálásában mutat súlyos elmaradást. A diszlexiások egy részét a látási észlelés olyan zavarai jellemzik, amelyek a forma, a kontraszt feldolgozásában és a szemmozgás szabályozásában nyilvánulhatnak meg.
Tünetek, melyek felébreszthetik a gyanút
A szülők már egészen pici korban megfigyelhetnek kialakuló rendellenességeket. Ezek megnyilvánulhatnak a beszéd elsajátításakor jelentkező artikulációs problémákban, vagy ha a gyerek hároméves koráig sem tanul meg beszélni, és a mozgása esetlen, ügyetlen. Kisiskoláskorban már valamivel egyértelműebbek a tünetek, de az azonosítás gyakran igen bizonytalan, így többnyire kizárásos módszerrel állapítják meg a diszlexiát:
A kizárásos módszeren kívül, bizonyos tünetekből is megállapítható a diszlexia, ezek a következők lehetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.