
A demencia ma már népbetegségnek számít és egyre több családot érint. Bár a genetikai tényezők nagy szerepet játszanak a kialakulásában, a legújabb kutatás szerint az életmód és azon belül az étrend is sokat számít. A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány most új reményt ad: a mediterrán étrend nemcsak általánosságban hasznos, de még azoknak is védelmet nyújthat, akiknél a genetikai rizikó kiemelkedően magas.
A demencia világszerte több tízmillió embert érint, és a szám folyamatosan emelkedik. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb formája, amely lassan, évek alatt rombolja le a memóriát és a gondolkodási képességeket. Bár teljes gyógyír egyelőre nincs rá, a kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a megelőzésben döntő szerepe lehet annak, hogyan élünk, mit eszünk, és mennyire vigyázunk az agyunk egészségére.
A kutatók több mint 5700 ember adatait elemezték, évtizedeken át nyomon követve az étrendjüket, egészségi állapotukat és genetikai hátterüket. Külön figyelmet fordítottak az APOE4 nevű génre, amely az Alzheimer-kór egyik legfontosabb kockázati tényezője. Akik egy példányban hordozzák ezt a gént, háromszor-négyszer nagyobb eséllyel betegedhetnek meg, míg a két példányt hordozóknál a rizikó akár tizenkétszeres is lehet.
A kutatás fő megállapítása, hogy azoknál, akik mediterrán étrendet követtek, alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye, és lassabb kognitív hanyatlást tapasztaltak. Érdekesség, hogy a legnagyobb védőhatás éppen a legmagasabb genetikai kockázattal élőknél jelentkezett. Vagyis az étrend képes lehet részben ellensúlyozni a génjeinkből fakadó hátrányokat.
A mediterrán országok hagyományos étrendje bővelkedik zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban, olívaolajban és halban. A vörös húsok ritkábban, a tejtermékek mérsékelten szerepelnek benne, miközben a borfogyasztás mértékletes.
Ez az étrend kedvező a szívnek és az ereknek, valamint az agyra is pozitív hatással lehet. A kutatók szerint részben a gyulladáscsökkentő hatása, részben a zsír- és antioxidáns-tartalma magyarázhatja, hogy lassítja a szellemi hanyatlást. Az említett vizsgálatban a vérmintákban mért anyagcsere-változások is alátámasztották, hogy a mediterrán étrend széles körben hat a szervezetre.
Szerencsére nem kell mindent egyik napról a másikra lecserélni, apró lépésekkel is sokat tehetünk az agyunk védelméért.
Ezek a változtatások nemcsak a demencia, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenthetik.
A mediterrán étrend segíthet megelőzni a bajt, de nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot. Ha valaki tartós memóriazavart, szokatlan feledékenységet, a mindennapi életet zavaró koncentrációs problémákat tapasztal, mindenképp érdemes neurológushoz vagy háziorvoshoz fordulnia. Az időben felfedezett problémák kezelése könnyebb, és lassítható a romlás.
(A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.)
Ezek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.