Egyre melegszik az idő, zöldellnek a fák és egyre tovább lesz világos. Ám ez a kellemes időszak számos veszélyt rejt nem csak az emberek, a társállatok számára is. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok nagy része, az állatokra és az emberre egyaránt veszélyes kórokozókat hordoz – olvasható a Flow PR sajtóközleményében.
A kullancsok vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba. Ezekre a kockázatokra figyelmeztet Dr. Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék professzora.
A világszerte előforduló kullancsok az állatok és emberek külső élősködői, amelyek számos vírus, baktérium és egysejtű kórokozó hordozói és terjesztői lehetnek. Magyarországon eddig 27 kullancsfajt azonosítottak, melyek közül 21 őshonosnak tekinthető. A társállatokon két kullancsfaj egyedei fordulnak elő, a kutyakullancs, illetve a közönséges kullancsk – ezek jelentenek leginkább veszélyt a házikedvenceinkre.
Az MSD Animal Health 2019 és 2021 között a Protect Our Future Too (Védd meg a mi jövőnket is) kezdeményezés keretében 327 darab - kutyákról és macskákról begyűjtött - kullancsot azonosított és vizsgált meg hazánkban, hogy megállapítsa, milyen gyakorisággal fordulnak elő különböző kórokozók ezekben az élősködőkben.
"Az ilyen típusú monitoring tevékenység nagyon sok értékes információt nyújt a kullancsok által terjesztett betegségek járványtanáról és elősegíti olyan hatékony módszerek kifejlesztését, melyekkel megelőzhető azok terjedése az állat- és a humán populációban." – mondta Dr. Farkas Róbert professzor.
A legtöbb fertőzöttnek talált kullancsban az anaplazmózist, a fehérvérsejtek károsodásával járó betegséget okozó baktérium fordult elő (a vizsgált közönséges kullancsok 13,5%-ában). Győr-Moson-Sopron és Békés megyéből gyűjtött kullancsok több mint 30 százaléka volt fertőzött. Az állatok és az ember betegségét okozó baktérium ellen nincs védőoltás a háziállatok számára, ezért a terjesztő kullancsok elleni védelemmel lehet csak védekezni.
Az említett vizsgálatok azt is igazolják, hogy a kutyák babéziózisa szintén gyakori hazánkban. Ez a parazitózis életveszélyes betegséget okozhat a vörösvértestek károsításával. Mivel a betegség végzetes kimenetelű lehet, nagyon fontos, hogy megelőzzük a kullancscsípést, és ezáltal a kutyák megfertőződését. „A kutyákról gyűjtött, ún. kutyakullancsok 8,5 százalékában fordultak elő babéziák, a vizsgált megyék mindegyikében voltak fertőzött kullancsok, a Baranya megyéből származó kullancsok 40 százaléka hordozta az egysejtűeket" – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A vizsgált kórokozók közül a Lyme-kórt okozó borreliák fordultak elő legkisebb gyakorisággal, a kutyákról leszedett közönséges kullancsok 6,1 százalékában voltak. Köztudott, hogy ezek a baktériumok az emberben súlyos megbetegedéseket okozhatnak. A társállatok is fertőződhetnek, de ritkán mutatkoznak klinikai tünetek, és a borreliákat a házikedvencektől közvetlenül nem lehet elkapni.
Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy a külső élősködők, így a kullancsok gyakoribbá válnak a környezetben, mivel hosszabb ideig képesek aktívak maradni a természetben. „A gazdiknak észben kell tartaniuk, hogy a kullancsok elleni megelőzés mindig egyszerűbb, mint az általuk terjesztett betegségek elleni kezelés, hiszen a kórokozók ellen nem állnak rendelkezésre hatékony vakcinák.
A parazitaellenes készítmények használata a legegyszerűbb és fájdalommentes módja mind a külső, mind a belső élősködők elleni védelemnek." Szerencsére napjainkban számos megoldás létezik háziállataink védelmére, mint például rágótabletták, rácseppentő oldatok vagy nyakörvek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.