Bár már az elmúlt másfél évben is többen szabadultak ki a természetbe, mint korábban bármikor, az ősz általánosságban is a túrázók kedvelt évszaka. Néhol a fák lombkoronái egészen mélyvörös színben izzanak, és egyre több példányuk karcsúsodik levelei levetkőzésével, amely színes talajtakaró formájában a kirándulók talpa alatt ad újabb díszletet a sétához. Ősszel azonban a kullancsok is nagyobb számban jelennek meg, és az általuk terjesztett Lyme-kór betegségcsoportról is többet lehet ilyenkor hallani.
Mi is így futottunk bele egy magyar fejlesztésről szóló tanulmányba, amely minden korábban elérhető tesztnél pontosabban képes diagnosztizálni a fertőzöttséget. Az erről szóló, szerkesztőségünkbe érkezett közlemény szerint épp az elmúlt hetekben vezettek piacra egy új, magyar kutatócsoport által fejlesztett labordiagnosztikai eljárást, amely a kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját a betegség bármely időszakában képes azonosítani.
A DualDur nevű eljárást a magyar Lyme Diagnostics Kft. dolgozta ki, a módszer azzal segítheti a betegség pontosabb diagnosztizálását, hogy akár már a csípést követően néhány napon belül is képes felismerni a kórokozót.
A metódus lényege abban áll, hogy a baktériumok kimutatására fókuszál, és nem az immunválaszra, amely sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Az új módszert Dr. Bózsik Béla Pál főorvos, a cég tudományos igazgatója fejlesztette ki sötétlátóteres mikroszkópia alapján az Országos Közegészségügyi Intézetben. A fejlesztést hiánypótlóként emlegetik, mert a szakemberek és szakmai publikációk szerint a Lyme-kór laboratóriumi diagnózisa nem megoldott,
a jelenleg leggyakrabban használt módszerek a fertőzöttek csupán 30-50%-át ismerik fel.
A DualDur módszere azonban nemcsak kimutatja a kórokozót, de statisztikai elemzésekkel és mesterséges intelligencia segítségével képes megbecsülni a szervezetre gyakorolt hatását is, vagyis, hogy lesznek-e egyáltalán tünetek, és ha igen, milyen jellegűek várhatók az adott egyénnél.
És mivel az alkalmazott mesterséges intelligencia már korábban megtanulta a különböző összefüggések jelentőségét, ezért el tudja különíteni a tünetekkel még nem rendelkező és a Lyme-szakértők által már feltehetőleg kezelésre javasolt eseteket. A rendszer tehát összességében több információt közöl minden korábbi diagnosztikai, elemző eljárásnál.
Lyme-kór: az első betegség, amely összefügg az éghajlatváltozással
A cég szakértői szeptemberben egy tanulmányt is közzétettek arról, hogyan hat a klímaváltozás a kullancsok terjedésére és a Lyme-kór megbetegedések várható növekedésére. Az alábbiakban 5 pontban mutatjuk meg a tanulmány összefoglalását:
1. A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi által előidézett bakteriális fertőzés, amelyet Európában a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) 8-40%-a hordoz. Magyarországon évente akár tízezres nagyságrendű megbetegedést okoz. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által közzétett térkép szerint a járványügyi szempontból leglényegesebb kullancsfaj elterjedése Észak-Afrikától Észak-Norvégiáig kimutatható.
2. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-ban összekapcsolta a Lyme-kór terjedését a globális felmelegedéssel, ez volt az első betegség, amelyet az éghajlatváltozással összefüggőnek találtak. Az előrejelzések szerint a Lyme-kór bolygónk sarkpontjai és a magasabb tengerszint feletti magasságok felé terjed, és a közeli jövőben egyes területeken nagyobb intenzitású, hosszabb szezonalitású lesz a megfertőződés.
3. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPPC) vizsgálatai során kimutatta, hogy Európában a 21. század során a felmelegedés következtében arányosan nő a vektorok, vagyis a kórokozót hordozó, fertőzést okozó élőlények (pl. kullancsok, tetvek, bolhák) által terjesztett betegségek aránya.
4. Az amerikai Fourth National Climate Assessment feltételezése szerint, ha 2036 és 2065 között az éves átlaghőmérséklet 2℃-kal megemelkedik, akkor a Lyme-kórosok száma az Egyesült Államokban több mint 20%-kal növekedni fog a következő évtizedekben.
5. Egyes magyarországi kullancsfajok élettere bővül, emellett új fajok bejövetele is várható, melyek újabb közvetített kórokozók és betegségek megjelenését vonhatják maguk után.
Hol kell vigyáznunk leginkább?
Az enyhe, csapadékos időjárás kedvez a kullancsoknak. Bár a klímaváltozás hatására már egész évben találkozhatunk velük, ősszel különösen érdemes odafigyelnünk kirándulásaink során a "kullancsellenőrzésre" – hívja fel a figyelmet weboldalán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint kullancs a legnagyobb számban az erdőkben, pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben, valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Itt ugyanis a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás, amely a kiszáradásra érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú, ahogy a legtöbb potenciális gazdaállat, köztük erdei emlősök, madarak is itt élnek.
Ugyanakkor kullanccsal a városi környezetben, sűrű növényzetű parkokban, családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken is találkozhatunk. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák, macskák, különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be – hívja fel a figyelmet az NNK, és közleményében egyben néhány tanácsot is ad az erdőjáróknak.
5 tanács túrázóknak
1. Erdei túrák alkalmával használjunk kullancsriasztó szereket bőrünkön és ruházatunkon is. A riasztószerek használati utasításából azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása. A legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), a pikaridin, valamint az etil-butil-acetil-aminopropionát hatóanyagú készítmények biztosítják.
2. Erdei kirándulások alkalmával viseljünk világos színű, hosszú ujjú, galléros inget, valamint sűrű szövésű, szintén világos nadrágot – a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancsszárba. A séta során rendszeresen pillantsunk a ruházatunkra, így a rajtunk mászó kullancsokat hamar észrevehetjük.
3. A bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancsot mihamarabb el kell távolítani! Mivel a kullancs által hordozott kórokozók átvitele jellemzően csak a szúrást követően néhány óra múlva kezdődik el, ez általában eredményes módszer a kórokozók átvitelének megakadályozására. Ehhez gondosan vizsgáljuk át azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel a kifejlett kullancs a vérszívás megkezdésekor anyajegyre is hasonlíthat, ezért figyelmes keresésre van szükség.
4. A kullancs eltávolításhoz egy vékony hegyű csipesz a legalkalmasabb, amellyel a kullancs a bőrhöz legközelebb eső részénél ragadható meg anélkül, hogy utótestét összenyomnánk. A kullancsot ezután határozott mozdulattal kihúzzuk rögzülési pontjából. A bőrből történő eltávolításukhoz speciális eszköz, kullancs-eltávolító kanál is vásárolható. Szükség esetén azonban két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs, mert az a legfontosabb, hogy minél előbb eltávolítsuk bőrünkből.
5. Lehetőség esetén a sebet langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordulhat, hogy a kullancs eltávolításakor a bőrben marad a sebben apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Ez azonban már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor mint egy apró szálka idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.
.
