A Fővárosi Állat- és Növénykertben több mint száz éve foglalkozunk különféle cápák tartásával. A Pálmaház alatt 1912-ben megnyílt Akváriumban azonban a legnagyobb medencék eredetileg csak 6 ezer literesek voltak, így a cápák közül leginkább csak az Adria vizében is honos kispettyes macskacápa tartása jöhetett szóba. E patinás Akvárium 2004-es rekonstrukciója után már 11, 20 és 23 ezer literes medencék is készültek, s ekkor már egy fenéklakó cápafaj, a barnasávos bambuszcápa bemutatására, sőt szaporítására is lehetőség nyílt.
Így néz ki egy merüléses cápa-látványetetés
A Nagyszikla belsejében kialakított Varázshegy 2012-es megnyitását követően az Akváriumról az alagsorban megnyaló Őstenger bemutatóhelyre tevődött át a fókusz. Ezek után pedig a Pannon Park cápamedencéjére, ahol 2018 decemberében megnyitott a Cápasuli.
A Cápasuliban összesen három tengervizes medencét alakítottak ki: a két kisebb medence 30 ezer, illetve 90 ezer, a legnagyobb pedig 660 ezer literes.
A nevét pedig onnan kapta, hogy itt a cápák nemcsak cseperednek, testi terjedelemben gyarapodnak, hanem a szó szoros értelmében tanulnak is. Megtanulnak együtt élni más halakkal, a medencék többi lakójával, megszokják a közéjük könnyűbúvár felszerelésben lemerülő állatkerti dolgozók jelenlétét, valamint a gondozókkal, állatorvosokkal való együttműködéshez is hozzászoktatják őket.
A Cápasuliban, ami ismét nyitva áll a látogatók előtt, jelenleg zebracápákat, a dajkacápák két faját, különféle rájákat, rajhalakat és óriás fűrészes sügéreket figyelhetünk meg. De ha most éppen nincs lehetőségünk elmenni, akkor nézzük meg a fenti videót a "nebulókról", ahogy az állatkert honlapján hívták őket, illetve azt a fotósorozatot, amit az MTI munkatársa készített március 18-án, egy merüléses cápa-látványetetés alkalmával.
