Bajorország legszebb várainak és kastélyainak nem lehet ellenállni!

Séta a „hattyúvár" falai között

Neuschwanstein ma a leglátogatottabb kastélyok egyike Európában: nagyjából 1,4 millió vendég fordul meg benne évente. A gondosan kialakított termeken, melyeket egyetlen embernek, II. Ludwig királynak terveztek, manapság nyaranta átlagosan 6000 ember sétál keresztül. Ha ezt a visszahúzódó természetű király tudná, lehet, hogy forogna a sírjában.

Az egyesek által giccsesnek, mások szerint szépségesnek ítélt kastélyt sok korábbi épület alapján tervezték meg. Az egyik minta az a Hohenschwangau kastély volt, amit Ludwig apja, II. Maximilian koronaherceg építtetett 1832-ben gótikus stílusban. Ludwig gyerekkorának nagy részét ebben a gótikus stílusú épületben élte le.

Nem véletlen, hogy a mesevárat eredetileg Neue Burg Hohenshwangau-nak hívták és csak a király halála után nevezték át Neuschwanstein-re. De nagy hatással volt a tervekre Wartburg vára is, főleg annak középkori nagy termei. Ludwignak azonban egy idealizált középkori vár képe jelent meg a lelki szemei előtt, így lett a pompázatos és részletgazdag vár olyan, amilyen. Egy mesébe illő építmény, ami nemcsak Bajorország, de egész Németország egyik legszebb kastélya.

Belépő: 13 euró a felnőtteknek, 18 éves kor alatt ingyenes
Nyitvatartás: március végétől október közepéig 9-től 18 óráig; október közepétől március közepéig 10-től 16 óráig. További információk: a kastély weboldalán.

Minden várak elődje, a Schloss Hohenschwangau

Ha a Neuschwanstein irányából nézzük, a mellette megbújó Hohenschwangau majdnem láthatatlannak tűnik. De ha Schwangau keleti részéről tekintünk le a neogótikus várkomplexumra, azonnal látszik, hogy nem csak egy nagyra nőtt vadászházról van szó. Érdekessége, hogy már a 12. századi oklevelekben is említik, mint Burg Schwanstein, de az elkövetkező évszázadokban szinte teljesen érintetlenül áll. Következő tulajdonosa, II. Maximilian koronaherceg 1832-ben veszi birtokba, és az ő ideje alatt építik át, majd lesz belőle Schloss Hohenschwangau.

A Wittelsbachok későbbi nyári- és vadászlakja a király halála után fiára száll. II. Ludwig király, akit „a Mesekirályként" is emlegetnek, itt töltötte gyerekkorának nagy részét, ezért kellően odafigyelt a vár újbóli átalakítására is. Ennyi átépítés után jöhet a kérdés, mit is találunk akkor a várban? A válasz pedig az, hogy a legszembetűnőbb tulajdonságát, vagyis nyugalmat. Bár ezt a építményt is sokan látogatják, a tempó és a hangulat mégsem olyan feszített, mint a Schloss Neuschwanstein-ban.

De azért láthatunk pompázatos falfestményeket és királyi lakosztályokat is. Illetve a vár felőli kilátás sem utolsó. Tornyaiból letekinthetünk a bajor Alpok nyúlványaira, de akár a Bajorország legszebb tavai közé tartozó Schwansee és Alpsee parkjaira is.

Belépő: felnőtteknek 13 euró, 18 év alatt ingyenes
Nyitvatartás: április elejétől október közepéig 9:00-tól 17:00-ig; április közepétől március végéig 10:00-16:00-ig. További információk: itt.

A szigeten csücsülő Herrenchiemsee vára

Ez a vár nem aprózza el az élmény adagolását, már a látogatás elején a szemünk elé tár egy olyan pompás és extravagáns hálólakosztályt, amihez képest még a brit koronaékszerek kincseskamrája is egy kis butikhoz hasonlít. Az úgynevezett Paradeschlafzimmer – tele arany berakásokkal, stukkókkal, kristály csillárral, fekete márványdíszítésekkel és bársonyfüggönyökkel – olyan, mint amit csak azért készítettek, hogy elkápráztasson mindenkit, aki ránéz.

Ami nem csoda, hiszen a Neue Schloss Herrenchiemsee kastélyt csakis azért építették, hogy Versailles pompáját utánozzák. És akinek mindez köszönhető, nem más, mint a már jól ismert II. Ludwig. A király egy elvesztett csata miatt kezdett el kastélyokat építtetni, ugyanis 1866-ban Bajorország egyezséget kötött Ausztriával, miszerint együtt szállnak szembe a poroszokkal; az összecsapásban azonban alulmaradtak. Így Bajorországra rákényszerítettek egy védegyletet, ami szerint háború esetén a király nem rendelkezhet a hadserege felett. II. Ludwig innentől nem számított szuverén királynak. Ez a berekesztés egész további életére kihatott. 1867-ben kezdett bele a kastélyok építésébe, egy olyan birodalom felállításába, ahol igazán királynak érezheti magát.

A Chimsee-n található Herreninsel mesekastélya az utolsó közülük. A Herrenchiemsee kastélyt komppal lehet elérni, de a várlátogatás mellett Németország egyik legszebb tava is sok kikapcsolódási lehetőséget rejt. Ez azt jelenti, hogy több okunk is lehet ide elzarándokolni. És akkor a vár rengeteg apró porcelán díszítéséről, a márvány lépcsőkről és a Tükörteremről még nem is beszéltünk. A várat 2017-ben nagyjából 376 000 látogatták meg.

Belépő: felnőtteknek 9 euró, 18 év alatt ingyenes
Nyitvatartás: április elejétől október végéig 9:00-tól 18:00-ig; november elejétől március végéig 09:40-16:15 óráig. További információk: itt.

Bajorország legjátékosabb kastélya, a Schloss Linderhof

A bajor Ettal településen találtak egymásra II. Ludwig mesekastély-elképzelései és Christian Jank színházi festő belsőépítészeti fantáziái. Ebből az együttműködésből pedig megvalósult Bajorország egyik legjátékosabb kis kastélya, a neorokokó stílusban épült Schloss Linderhof.

A mai Linderhof területén egy bizánci palotának kellene állnia, a völgyben pedig egy kastélynak, ami mellett még Versailles is eltörpül – legalábbis ez volt II. Ludwig elsődleges elképzelése. Sajnos vagy sem, ezek a tervek szép lassan elpárologtak, és ott maradt a helyükön II. Maximilian koronaherceg erdészháza, amit 1869-ben egy szép nyári palotává alakítottak, francia stílusban.

Természetesen az arany díszítést itt is addig tolták, amíg csak lehetett. Egy milliméter sincs szabadon. A Linderhof hálószobája annyira tele van arany dekorációkkal, hogy az ágyat szinte meg sem találni. De a palota területén áll még egy Marokkói Ház és egy Mór Pavilon is, csakhogy a francia stílus ne érezze magát egyedül.

A palota parkja szintén figyelemre méltó. Bár nem volt annyi hely, hogy egy Versailles-hoz méltó kertet tervezzenek, a Linderhof parkja tele van bájos, jól elrendezett virágágyásokkal, arany szökőkút-figurákkal és kis gyalogösvényekkel. Andalogva sétálóknak kötelező program.

Belépő: felnőtteknek 8,50 euró, 18 év alatt ingyenes
Nyitvatartás: április elejétől október közepéig 9:00-tól 18:00-ig; április közepétől március végéig 10:00-16:30-ig. További információk: itt.

A park vagy a palota szebb? Képtelenség dönteni

Az utolsó nagy bajor kastélyegyüttes, ami mindig bekerül a TOP 5-ös listákba, már nem II. Ludwig nevéhez kötődik, de szépségét ő is nagyra tartotta volna. A München belvárosától nem messze található Nymphenburg egy reneszánsz-barokk épületegyüttes, melyhez szorosan kapcsolódik egy 230 hektáros, eredetileg barokk, majd tájképi, vagyis angol stílusban átalakított park.

A kastélyt Savoyai Adél kapta hitvesétől, Ferdinánd Maria választófejedelemtől annak örömére, hogy tíz évnyi házasság után végre megszületett a várva várt trónörökös, Max Emanuel. Az építkezés 1664-ben kezdődött el; Agostino Barelli tervei alapján ekkor készült el a palota középső része, melyen jól látszik, hogy a legöregebb. Az épületet a későbbiekben többször kibővítették. A középső részhez 1704-ben csatoltak egy-egy galériát és pavilont; valamint később még további épületszárnyakat is. A Nymphenburg végül egy hatalmas U alakban nyert formát, ami a város felé terjeszkedik.

Belső elrendezése barokk stílusú, jelenleg egy klasszikus kastélymúzeumot járhatunk végig a folyosóin. Van viszont egy terme, az úgynevezett Schönheitsgalerie, vagyis szépséggaléria. Ebben a teremben Bajorország akkori 36 legszebb hölgyének arcképét láthatjuk; a festményeket I. Lajos megbízására készítették.

De Nymphenburg itt még nem ért véget. A nyári palotaként funkcionáló épületegyütteshez nagyméretű barokk park is csatlakozott. Legnagyobb "extrája" pedig az volt, hogy egy közeli folyócska vizét egy csatornarendszeren keresztül vezették át a parkon. Végül pedig ezt a barokk parkot alakították át egy medencékkel, vízesésekkel, műromokkal, kápolnákkal, fürdő és pihenő „várakkal" díszített tájparkká.

Belépő és nyitvatartás: április 1-től október közepéig 9:00–18:00-ig, belépés 11,50 euró; október közepétől március 31-ig 10:00–16:00-ig, belépés 8, 50 euró. További információk: itt.

A belépők az egész Nymphenburg-ra vonatkoznak (a várra, a várban található kiállításokra és a parkvárakra; télen azonban utóbbiak zárva vannak). Felújítás miatt a Déli galéria (14-es terem) határozatlan ideig zárva tart!

Ezeket a várakat és kastélyokat is érdemes felkeresni:

♦ Az Unterwittelsbach-ban található Sissi-Schloss, Erzsébet császárné gyerekkori emlékeit őrzi.

♦ A 11. században épült Veste Coburg egyike a legnagyobb területű váraknak Németországban és a legöregebb váraknak Bajorországban.

♦ Bamberg magában is megér egy kirándulást, de a 17. században épített Neue Residenz Bamberg egy igazi szépség.

♦ A Burghausen település fölött trónoló váregyüttes 1051 méter hosszú és ezzel Európa leghosszabb egybefüggő várrendszere. Falain belül 6 várudvart találni.

♦ Ingolstadt-ban találjuk az Új várat (das Neue Schloss), ahol otthonra talált a bajor katonai múzeum, Európa egyik legnagyobb történelmi múzeuma.

♦ Az alsó-bajorországi Landshut óvárosa fölött tornyosul a Burg Trausnitz, melyet nemcsak a családok, de az esküvői párok is kedvelnek. A város vezetősége ugyanis engedélyt ad a váresküvők megtartására.