14. oldal - Genetika

Svéd kutatók kimutatták, hogy a hasnyálmirigyben az inzulin-felszabadulás nem áll közvetlen idegi szabályozás alatt, ellentétben azzal, amit korábban gondoltak.

Meg van írva az őssejtek sorsa? A felnőttkori őssejtek saját epigenetikai mintázattal rendelkeznek. Az epigenetikai változások számos betegség kialakulásánál fontos szerepet játszanak.

Nemzetközi együttműködésben elkészült a burgonya komplex genetikai állományának leírása: az eredményt a Nature tudományos magazinban vasárnap tették közzé.

Mintegy 160 hektárnyi kukorica kitárcsázására kényszerültek baranyai gazdák, miután kiderült, hogy a növények génmódosítással szennyezett vetőmagból keltek ki.

Több mint öt évvel azután, hogy Dél-Korea tudományos hírnevét szétzúzta a klónozási botrány, az országban engedélyezték a világ első olyan gyógykezelését, amelyben őssejtekkel gyógyítanak szívrohamot elszenvedett pácienseket.

Az első daganatos sejtek megjelenésétől a pontos diagnózis felállításáig akár évek is eltelhetnek, míg a betegek gyógyulási esélyei napról napra csökkennek.

Egy új teszt, amely kiszűri a petesejtben esetlegesen jelen lévő kromoszóma rendellenességeket, "forradalmasíthatja" a lombikbébi eljárást.

Kutatók egy új őssejtet azonosítottak, amely a tüdők légútjainak - amik a környezet fertőzéseitől és mérgeitől védik meg a testet - helyreállításában vesz részt.

Kutatók állítása szerint nyálmintából történő DNS-elemzéssel néhány év eltéréssel megállapítható valakinek a biológiai kora, amely nem feltétlenül egyezik meg kronológiai korával.

A Karolinska Egyetem munkatársai felfedezték, hogy a diszlexia kialakulásában érintett gén szerepet játszik biológiai folyamatok esetén: szabályozza azokat a nyúlványokat, melyek a sejtek a kommunikációra használnak.

Egy nemzetközi genetikai tanulmány számos migréntípusban genetikai elváltozásokat talált: a Nature Genetics szerint három variáns ezekben az egyénekben igen gyakran fordul elő.

A hajhagymák őssejtjei és a pigmentet termelő melanocita sejtek együttműködve hozzák létre a színes hajat, a mögöttes okokat azonban nem ismerjük.

Noha kicsi az esély, hogy olyanok leszünk, mit az X-men szereplői, mégis igaz, hogy minden ember hatvan, egyik szülőjében sem található génmutációt hordoz.

Vannak olyan emberek, akiket mindig átvágnak, amikor előfizetnek a kábeltévére vagy új mobiltelefont vásárolnak. A legújabb kutatás szerint a hiba nem a pénztárcájukban, hanem a génjeikben lehet.

A balkezesek az átlagosnál rosszabbul teljesítenek a kognitív képességeket vizsgáló feladatokon és az IQ-teszteken, állítja egy tanulmány.

Nem, kor, etnikum alapján különbözik a a szív jobb kamrájának mérete és teljesítménye - állapították meg amerikai kutatók.

Az inzulinszerű növekedési faktor csontregeneráló hormonnal dúsított őssejtkezelés segíthet a törött csont helyreállításában olyan törések esetében, amelyek nem gyógyulnak normálisan.

Az embernél feltehetően mintegy hatvan új génmutáció öröklődik át a szülőkről a gyermekekre, azaz jóval kevesebb, mint amennyivel ennek a fajnak a több nemzedéken átívelő evolúciója felmérésekor számoltak.

Legalábbis erről tanúskodnak egy amerikai mikrobiológus szerint a sírkamra freskóit elcsúfító barna foltok, amelyek kikezdték Hathor, a szépség és termékenység istennőjének arcát és a páviánok ezüstös bundáját.

Megjelentek az amerikai piacon az emberek biológiai korát eláruló vértesztek, amelyek azonban alkalmatlanok annak megjóslására, hány hónapja vagy éve van hátra valakinek.

A vénás tromboembólia a harmadik leggyakoribb keringési betegség a koronária-szívbetegségek és a stroke után.

Brit kutatók sikeresen vonta ki fehérjét egy 600 ezer éves mamut csontjaiból, lehetővé téve ezzel az ősi kövületek azonosítását.

A terhességi szűrővizsgálatok egyik fontos eleme a magzati kromoszóma rendellenességek, így például a Down-szindróma kiszűrése.

Egy új tanulmány talán segíthet megérteni, hogy az előemberek miért kezdek el két lábon járni, és felegyenesedve harcolni.

Két tucatnál több közlemény, amely kapcsolatot talált a biomarkerek, valamint bizonyos betegségek között, jelentősen eltúlozza az összefüggést.

A dadogós emberek nehezen mondanak ki bizonyos szavakat, többször megismételnek, vagy elnyújtanak hangokat, szótagokat, időnként úgy tűnhet, mintha valósággal küszködnének a beszéddel.

Közel-Keletről származó emberek éltek a dél-franciaországi Aveyron megyében az időszámítás előtti IV. évezredben francia tudósok szerint, akik genetikai bizonyítékot találtak a neolitikum korának népvándorlására.

Háttérbe szorul az emlékezet evolúciós célja. Az „akaratlan emlékeztetésnek” hívott jelenség fontos szerepet játszik a környezettel való interakció során.