Nincs földi élet mozgás nélkül. A gyerekekben genetikai program szerint erős "mozgáskényszer" működik, mely egyben lehetővé teszi, hogy új mozgáselemeket tanuljanak meg a sport során. Vajon segíthetjük-e ezt a tanulást, és ha igen, milyen formában - és főleg mikor?
Tudjuk jól, hogy a kisgyerek olyan, mint a motolla, ami csak izeg-mozog, sosem fárad el. Ez nagyon fontos tulajdonság, hiszen minél több mozdulatot végez a gyermek, annál több mozgásban lesz járatos és ügyes. Így tanulunk meg ülni, járni, szaladni, ugrani, dobni. Felvetődik a kérdés, vajon szükség van-e ebben az életszakaszban egyáltalán a sportra, az edzés jellegű mozgásra, hiszen a gyerek úgyis folyamatosan szaladgál, játszik, tehát mintegy edzésben van.
Napjainkban egyre inkább szükséges a gyermekkori testmozgás, testedzés, hiszen a TV, a számítógép a székhez láncolja a gyerekeket, akár saját belső mozgásigényükkel szemben is. Bátran válasszunk sportot a gyerekeknek, de legyünk vele tisztában, milyen mozgásforma a legalkalmasabb számukra, és főleg mikor!
A rendszeres, edzésjellegű sport 5-7 éves korban kezdhető el. Addig a játék, a természetben való mozgás igényének kialakítása szükséges. A gyerekek közismert "bátorság", mozgásokkal szembeni kevés félelme a bonyolultabb, összetettebb mozgásokra való megtaníthatóságukat növelik. Ezért a torna, a ritmikus gimnasztika, a küzdősportok és a labdajátékok elég korán elkezdhetők.
A kis testtömeg, a rugalmas szövetek a sérülések kockázatát csökkentik, így a nehéz feladatokat is könnyen megtanulják az apróságok. Az a mozdulat (pl.: szaltó), amit egy húszéves már nem mer megcsinálni a veszélyessége miatt, az a gyerek számára jó játéknak tűnik. Ha sérülés mégis kialakul, a gyermekre jellemző gyors regeneráció miatt hamar meggyógyul.
A kis testsúly a segítségadást is könnyebbé teszi a sportszakember, az edző számára, így könnyen oktathatók ebben a korban. A gyermekek csontozata, ízületi rendszere fejletlen, így a nagy terhelésekkel járó mozgások kerülendők (pl.: erősítés, súlyzózás). Kiválóan fejleszthető azonban a szív- és keringési rendszer, valamint a légzés.
E két tulajdonság figyelembevételével a vízi sportok kaphatnak elsőbbséget (pl.: úszás, vízilabda). A vízben "csökkentett gravitációs térben" sportolhatnak, jelentősen mérsékelve az ízületekre ható erőket. A gyerekek monotóniatűrése rossznak mondható, tehát csak érdekes, játékos, változatos edzések lehetnek hatékonyak és vonzóak a számukra.
A sok-sok ismétlődésen alapuló, unalmas programokra nehezen rávehetők. 10-12 éves korban kezdhetők el, a nagyobb erőt igénylő sportágak specializált edzései. (pl.: kajakozás). A nemi hormonális hatások beindulása az izomzat fejleszthetőségét megalapozzák, így 13-14 éves kortól az izmok maximális ereje, tömege is jól fejleszthető. Az óvatosságra azonban még ekkor is fel kell hívni a figyelmet, hiszen a csontozat ekkor még nincs ereje teljében.
Az egészséges életmódra nevelés szempontjából a legfontosabb feladatunk az, hogya gyerekekben kialakítsuk a mozgás szeretetének élményét. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a fiatal jó kondicionális állapotban van. Az elhízott, gyenge gyermeknek nem esik jól a mozgás, ezért kerülni fogják azt, tovább rontva a helyzetet, és elindítva egy ördögi kört. Az ügyetlen, kövér gyerek kudarcai a tornaórákon csak megutáltatják velük a mozgást, visszahúzódóak és egyúttal még inkább elhízottak lesznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.