Kiokosítunk jógából

Talán ma már mindenki ismeri, vagy legalábbis azt hiszi, hogy ismeri a jóga jelentését. A test és a lélek harmóniája. De pontosan mit értünk ez alatt?

A jógára képtelenség egyetlen meghatározást találni, de valójában ebben mutatkozik meg a szépsége, vagyis mindenki értelmezheti a saját interpretációi szerint.

Akár egyszerű, hasznos mozgásformának, látványos, nyújtózó tornagyakorlatoknak, stresszoldó módszernek, vagy misztikus elméletnek, esetleg teljes életfilozófiai rendszernek tekintjük a jógát, mindenképpen a hasznunkra válhat az ősi indiai örökség.

A jóga célja tulajdonképpen az önmagunk feletti uralom birtoklása, a gyakorlatokkal nemcsak a fizikai, hanem a szellemi állapotunkra is hatunk. A jóga tudatosságot ad, hozzájárulhat az emberi test céltudatos formálásához, a belső szervek, illetve az idegrendszer működésének szabályozásához, bizonyos betegségek megelőzéséhez, sőt, gyógyításához is.

A stresszel teli, rohanó életmódunkra jó gyógyír lehet a jóga, hiszen megnyugtatja az idegrendszerünket, ugyanakkor frissíti, megerősíti és feltölti energiával a szervezetünket.

A jógának sokféle irányzata ismeretes, de a céljuk ugyanaz: a tökéletes önismeret. A legelterjedtebb jóga irányzatnak a hatha-jóga számít, amelynél különféle légzési gyakorlatokkal, mozgássorokkal érhetjük el pozitív és negatív energiák egyensúlyban való összekapcsolását és uralását.

Egy másik ismert irányzat a rádzsa-jóga, amely főleg koncentrációs és meditációs gyakorlatokra épül, ezekkel törekszik hatni az ember lelki világára, tudatára, érzelmeire is.

Kipróbálhatjuk még a karma jógát, mely az önzetlen cselekedetek jógája, a bhakti jógát, az érzések, érzelmek vezetésének útját, vagy a gjána jógát, mely az intellektuális tudás gyakorlati bölcsességgé való átalakítására született. Egész életmódunknak új irányt szabhatunk, ezért ismerkedjünk meg legalább a jóga alapjaival.