Nem mérgező a PIP mellimplantátum

Nem mérgező és nem rákkeltő az engedély nélküli szilikonnal készült PIP mellimplantátum, az alkalmazott gélanyag nem jelent hosszú távú fenyegetést az emberi egészségre.

Ugyanakkor ezeknél a betéteknél kétszer nagyobb a szakadási és szivárgási arány, mint más mellimplantátumoknál - szögezte le a felülvizsgálatot végző szakértői bizottság, amelyet Bruce Keogh, a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) orvosi igazgatója vezetett.

Nagy-Britanniában körülbelül 47 ezer nő visel PIP implantátumot, a műtétek 95 százalékát magánorvos végezte. Kis hányadát teszik ki a beültetéseknek azok a műtétek, amelyeket az NHS finanszírozott, főként rákbetegség miatti emlőrekonstrukcióhoz kapcsolódóan.

Mint Keogh hangsúlyozta: több országban ismételten elvégzett vizsgálatok "igazolták, hogy a betétek nem mérgezőek, ezért nem gondoljuk, hogy hosszú távon veszélyt jelentenének a PIP implantátumot viselő nők egészségére".

Abban az esetben javasolják, hogy orvoshoz forduljanak az érintett nők, ha a betét kiszakadására utaló jelet észlelnek mellükben.

"Annak ellenére, hogy szigorú vizsgálatok eredménye szerint a gélben lévő kémiai anyagok nem jelentenek hosszú távú veszélyt, továbbra is fennáll a tény, hogy a PIP jóval gyakrabban szakad és szivárog, ezért a páciensek elfogadhatatlanul nagy hányadánál vált ki fizikai reakciókat" - közölte Fazel Fatah, a brit plasztikai sebészek szervezetének (BAAPS) elnöke.

Nagy-Britanniában azok a nők, akiknél az NHS támogatásával végezték az implantátum beültetését, kérhetik annak térítésmentes eltávolítását és új szilikon betét elhelyezését. Walesben az NHS privát pácienseknél is vállalja a cserét, Angliában és Skóciában csak az eltávolítás térítésmentes, az implantátum pótlása nem.

Világszerte 400-500 ezer között van a francia gyártmányú PIP implantátumot viselő nők száma. A 2010-ben csődbe jutott Poly Implant Prothese cég termékei 84 százalékát exportálta, főként Latin-Amerikába, Spanyolországba és Nagy-Britanniába. A PIP implantátumok Magyarországon 2001 és 2010 között voltak forgalomban, 4-4,5 ezer magyar páciens lehet érintett az ügyben.

A cégalapító, a hetvenes éveiben járó Jean-Claude Mas ellen nem szándékos egészségkárosítás címén idén januárban emeltek vádat Franciaországban, miután több rákgyanús esetet találtak.