Hogyan akadályozzuk meg, hogy gyermekünk képernyőfüggővé váljon?

Néhány éve még az Én kicsi pónim és az Action man figura voltak a legkelendőbb játékszerek; ma már a számítógépes játékok a nyerők.

Már a legkisebb gyerekek is ezért nyúzzák a szüleiket. Dr. Alex Yellowlees pszichiáter azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalok gyorsan képernyőfüggővé válhatnak. Ráadásul a szülők is túlságosan nagymértékben alkalmazzák segédeszközként a számítógépes játékokat, olyannyira, hogy egyesek már-már bébiszitterként használják azokat.

Bár hivatalosan nem számít függőségnek, egyre több szülőt és szakembert aggaszt a fiatalok növekvő száma, akik az elszigeteltségben játszott számítógépes játékok kedvéért lemondanak minden normális tevékenységről és a családi életről. Nem ritka az sem, hogy a gyerekek hat-nyolc órát töltenek a számítógép előtt naponta.

Aggasztó jelekRáadásul egyre több gyerek kezdi megtapasztalni a számítógépes játékok negatív hatásait. A szülőknek a következő jelekre érdemes odafigyelniük: a csukló ínhüvelygyulladása és nyakfájdalom, depresszió, kedélyhullámzás, félbeszakítás vagy korlátozás esetén dühkitörések, a normális társas érintkezés és a barátokkal végzett tevékenységek kerülése, elszigetelt tartózkodás a külön szobában (még étkezések idejére is), romló iskolai teljesítmény és figyelemhiány a tanórákon.

Mit tehet a szülő

Rengeteg eszköz áll a szülők rendelkezésére. Meg kell tanulniuk a kommunikáció művészetét gyermekükkel, hogy a gyerek úgy érezze, elismerik és odafigyelnek rá. Érdemes korlátozni a számítógépezéssel töltött időt, és nem szabad a számítógépet zárt vagy eldugott helyiségekben tartani, inkább a nyitott terekben. Oda kell figyelni arra is, mit nézegetnek a gyerekek az interneten, és időnként le lehet ülni velük játszani a számítógéppel.

Emellett érdemes más családi programokba, például sportolásba vagy klubéletbe is bevonni őket, hogy fokozzuk a gyermek sikerélményét. A szülőknek nem szabad bébiszitterként vagy hivatásos szórakoztatóként használni a számítógépet. Itt az ideje, hogy újra a gyermekünk életének részesévé váljunk, ha el akarjuk kerülni a függőséggel járó súlyosabb problémákat, a teljes elszigetelődést és a szociális éretlenséget ebben a kritikus életszakaszban.