A pajzsmirigy göbök

A pajzsmirigy betegségeink diagnózisát sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat.

Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigy göbök megjelenése. Kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről Prof. Balázs Csaba endokrinológus ad felvilágosítást.

Jódhiány, örökletesség és dohányzás

Kutatások alapján a pajzsmirigy göbök előfordulása nők körében valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. A két nem közti arányok eltolódását magyarázhatja, hogy a betegség gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hazánk négyötöde pedig az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik.

A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál magasabb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen elősegítheti a pajzsmirigy göbök kifejlődését, illetve a már meglévő göbök nagyobbodását. Sokszor azonban épp a nem körültekintően megkezdett kiegészítő jódpótlás okoz problémát.

Az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadine kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén pedig a betegség rosszabbodását okozhatja!

A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A felsoroltak mellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ezen kívül a pajzsmirigy göbök előfordulása nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribb.

Hideg, vagy meleg? - az elváltozás nem csak esztétikai probléma

A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek.

A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható.

A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy részelehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.