Visszér, nem visszér

Dr. Bognár János sebész, érsebész beszélt a visszér betegség tüneteiről, kialakulásáról és megelőzéséről a Reggeli műsorában.

A visszér betegségről nem sűrűn szoktunk beszélni, pedig nem árt, mert nem olyan ritka, mint gondolnánk. Sőt a klasszikus visszérbetegség elég gyakori. De, mi is tulajdonképpen a visszér? Mi az, amivel könnye össze tudjuk keverni? Dr. Bognár János sebész, érsebész segített eloszlatni a kételyeket.

Egy kis anatómia

A visszértágulatot a mozgásszegény élet, az ülő- vagy állómunka okozza, és természetesen a túlsúly is közrejátszik benne. A sok mozdulatlan ülés és állás miatt lecsökken a véráramlás a kapillárisokban, mivel az alsóvégtagi izommunka préseli ki a vért a hajszálerekbe. Az érrendszernek a lábban négy része van: a mélyvénák az izmokban, a felületes vénák, azt ezt összekötő vénák és a hajszálerek.

A mélyvénák nem tudnak kitágulni, mivel az izom összefogja őket. A felületi vénákat viszont a bőr nem tartja erősen, ezért kitágulhatnak. A vénákban található billentyűk pedig nem tudják elzárni a kitágult vénákat, ezért a billentyűk szétcsúsznak, a vénák hossza megnő, kacskaringóssá válnak. Ezekből már nem jut a vér a szívbe, így nem töltik be a megfelelő funkciót.

Aztán a vénák fala áteresztővé válik, a folyadék kiszivárog amikor a páciens egy helyben ül vagy áll. Először még éjszaka visszakerül a folyadék, majd később már nem tud visszahúzódni. Utána a fehérje is kilép a vénából, majd a vörösvértest is, ekkor barna foltok jelennek meg a lábon. Ez után pedig elhal a végtag, de ez már a végső stádium.

Az a fura evolúció

Bognár doktor szerint a visszér betegség bizonyos evolúciós változásoknak köszönhető. A két lábra állás következménye, hiszen végtagjaink nem erre a mozgásformára lettek „tervezve”. Mivel a vénás rendszer nem szokott hozzá a változáshoz. Ne örökletes betegségről beszélünk. Inkább arról van szó, hogy a család hasonló életritmust folytat.

Viszont régebben sokkal többet mozogtunk, és az izommozgásunk segítette a vár áramlását. A civilizáció beköszöntével megváltozott az életmódunk. Egyre kevesebbet mozogtunk, egy jobban elhíztunk, de természetesen van bizonyos kötőszöveti sajátosság is a háttérben. Vagyis van, aki hajlamosabb a visszér betegségre. Vannak tehát olyan tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni, de van olyan is, amit igen. Ilyenek a mozgás, a napi 20-30 perces séta, lépcsőmászás.

Duplán terhesen

Van a visszér betegségnek egy speciális formája is. A terhesség alatt, után kialakult visszér más jellegű, mint hagyományos visszér. A terhesség második felében, mikor a magzat már egyre jobban növekszik, a az ő súlya, a magzatvíz súlya mind ránehezedik a lábra. Ez a többlet okozhat bizar helyeken megjelenő, vénás elváltozást, aranyérproblémákat. Ezek a változások, azonban a legtöbb esetben szinte nyomtalanul eltűnnek.

Szúrunk, rázunk, vágunk

Bognár doktor szerint akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha panaszaink vannak, legyen az csupán esztétikai jellegű. A klasszikus tünetegyüttes az égő-, nehéz-, fáradékony láb. Számos gyors vizsgálattal el lehet dönteni, hogy visszér betegségről van-e szó. Gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket egyaránt lehet alkalmazni. Vannak egyéb kezelések is: injekció, lézer vagy rádiófrekvencia, de ezek inkább az esztétikai gondot okozó seprűvénáknál hatékonyak, a visszérnél ugyanis csupán elzárják a sérül érszakaszt.

Azt azonban tudni kell, hogy ez egy nem visszafordítható betegség. A vénák kitágulnak, a vér visszaáramlik, a nyomás fokozódik. Ha a páciens alkalmas a műtétre ez is lehet egy megoldás és kompressziós kezelést alkalmaznak. Az infarktuson, agyvérzésen átesett betegeken azonban nem lehet alkalmazni a műtéti eljárást.