Mi az a farkasvakság?

Farkasvakság az A-vitamin hiányának korai tünete a szem érhártyájának, a retina rendellenességének következtében kialakuló farkasvakság.

A szem fehérje (sklera) és a szaruhártya kiszáradhat, az állapot neve xerophtalmia. A xeroftalmia különösen gyakori súlyos kalória- vagy fehérjehiányban szenvedő gyermekekben. A szemfehérjén habos foltok (Bitot-féle foltok) jelenhetnek meg. A száraz szaruhártya megpuhulhat, kifekélyesedhet, aminek vakság lehet a következménye. Az A-vitamin hiánya a fejlődő országokban gyakran okoz vakságot.

A diagnózis a tünetek és a vérben mért alacsony A-vitamin-szint alapján állítható fel. Azok, akikben a hiány kialakulásának kockázata nagy, vagy már megbetegedtek, A-vitamin-pótlásra szorulnak. Ha a tünetek 2 hónap után is fennállnak, az orvos általában a felszívódási zavart okozó betegség irányában vizsgálja ki a beteget.

A-vitamin (retinol)

Az A-vitamin egy vegyületcsoport neve. Szerkezetük alapján megkülönböztetünk A1-vitamint (retinol) és A2-vitamint (3,4-didehidroretinol). Az A2-vitamin élettani hatása jóval kisebb. Az A-vitamin a zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik.

Szerepe van a felületi hám, a nyálkahártyák épségének fenntartásában, a csont-növekedésben, valamint a nemi szervek normális működésében. Az A-vitamin a látóbíbor alkotórészeként befolyásolja a szem fényérzékelő képességét, hiányában szürkületi vakság alakul ki.

Hiánya továbbá a szaruhártya kiszáradásához, elpusztulásához vezethet. Túladagolása a hámréteg fokozott elszarusodását, nyálkahártya-gyulladást, csontosodási zavart okozhat. Hiánya és túlzott bevitele egyaránt káros.

Fontosabb A-vitamin(retinol)-források a belsőségek (máj, vese, szív), a tojássárgája, a tengeri halak, a tej, a tejtermékek. Az A2-vitamin az édesvízi halak májában található.