Gombával a malária ellen

Hatékony útja lehetne a malária terjedésének megelőzésére, ha genetikailag módosított gombával fertőznék meg a maláriát okozó parazitákat hordozó szúnyogokat.

A Science tudományos magazin számában közzétett tanulmány szerint a kutatók emberi antitestek vagy skorpiómérgek génjeit illesztették be a Metarhizium anisopliae elnevezésű gomba génállományába. A génmódosított gomba, miután megfertőzi a szúnyogokat, leállítja a bennük lévő, maláriát okozó paraziták fejlődését. A kutatók szerint megközelítésük környezetbarát módja lehetne a malária elleni küzdelemnek, és felhasználhatnák más, rovarok által terjesztett betegségekkel szembeni védekezésre is.

Mint Raymond St. Leger kutatásvezető, a Marylandi Egyetem entomológus (rovartannal foglalkozó) professzora hangsúlyozta, a transzgénikus gombák felhasználása a maláriához hasonló betegségek elleni küzdelem igen rugalmas megközelítését teszi lehetővé. A malária parazitája egyik emberről a másikra az Anopheles szúnyogfajok nőstényének közvetítésével jut át a fertőzött vérrel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente mintegy 240 millió maláriás eset van világszerte, 2009-ben 781 ezren haltak meg miatta, főként afrikai gyerekek.

Bár a malária megelőzhető és gyógyítható, Afrikában a becslések szerint jelenleg is 45 másodpercenként hal meg benne egy gyerek.

A malária úgy terjed, hogy miután a fertőzött ember vére a szúnyogba kerül, az egy másik embert megcsípve a nyálában adja át a betegség parazitáját. A paraziták a frissen megfertőzött ember májában maradnak néhány hétig, majd a véráramba jutnak, ahol megfertőzik a vörösvérsejteket, és tovább szaporodnak. "A szúnyogoknak hihetetlen képessége van az átalakulásra és alkalmazkodásra, így végleges megoldás nincs ellenük" - tette hozzá St. Leger. A mostani tanulmány eredményei azonban azt jelzik, hogy ha befújják a maláriát terjesztő szúnyogokat a genetikailag módosított gombával, akkor drámai mértékben csökkenhet a betegség emberre való átadása.

A brit Westminster Egyetem és az amerikai Johns Hopkins egyetem közegészségügyi karának munkatársai St. Leger vezetésével először létrehozták a transzgénikus gombát. Ehhez a Metarhizium anisopliae génállományába beillesztették egy emberi antitest vagy egy skorpióméreg génjét. Mind az antitest, mind a skorpióméreg specifikusan célozza meg a maláriát okozó Plasmodium falciparum parazitát.

A Plasmodium falciparum a maláriaparaziták öt ismert törzse közül a leginkább halálos, évente több százmillió maláriás esetért felel világszerte.

A tanulmányban ezt követően három csapatra osztották a fertőzött szúnyogokat, és úgy találták, hogy a rovarok transzgénikus gombával való befújása lényegesen csökkentette a paraziták fejlődését. A befújás nélkül hagyott szúnyogok 94 százalékában, míg a módosítás nélküli gombával befújt szúnyogok 87 százalékában találták meg a malária parazitáit, a genetikailag módosított gombával befújt szúnyogoknak viszont csak 25 százalékában volt jelen a P. falciparum. St. Leger elmondta, hogy terveik szerint - amilyen gyorsan csak lehet - a gyakorlatban is tesztelik a módszert Afrikában.