Oroszlán Szonja hátérbe vonulásáról vallott: "húsz évig pörögtem éjjel-nappal"
Mostanában keveset hallani róla, hiszen kivonult a rivaldafényből. Oroszlán Szonja lovakkal foglalkozik, és elárulta, miért döntött a váltás mellett, ahogy azt is, mennyire volt ez lázadás a részéről.
Nagyon ritkán találkozhatunk a színésznővel társasági eseményen, aminek nyomós oka van. Az istállók környékén azonban bármikor rábukkanhatunk, hiszen Oroszlán Szonja lovak közt tölti az idejét, lévén már évek óta elsősorban ló-fizioterapeutaként éli a mindennapjait.
Ez egy jól átgondolt döntés volt a részéről, aminek anyagi, és színész-szakmai vonzata is van.
"Választottam magamnak egy másik „lábat” a színészet mellett, ami ugyanannyi vagy talán még több örömet is okoz, mert végtelenül hálás szakma. Ráadásul biztonságot ad, de ha jön egy színészi feladat, amihez kedvem is van, azt elvállalom" – mesélte Oroszlán Szonja a hot! magazinnak.
Ahhoz, hogy elszakadjon a lovaktól, valamilyen igazán stimuláló kulturális élmény ígéretére van szükség, és éppen ilyen volt a különleges budapesti kiállítás Gustav Klimt műveiből, aki történetesen Oroszlán Szonja színésznő egyik kedvenc festője.
"Ezt a kiállítást nem hagyhattam ki! Közel áll a szívemhez, korábban élőben is láttam a műveit. Nagyon szeretem a merész, színes, újszerű dolgokat, és az ő művei a századfordulón nagyon merésznek és újnak számítottak!" – mesélte lelkesen a színésznő.
Oroszlán Szonja színésznő/ló-fizioterapeuta/lázadó?
Klimt igazi lázadó volt a maga korában, és akár Oroszlán Szonja szakmaváltását is tekinthetjük lázadásnak.
Én nem vagyok lázadó típus, általában inkább valami lázadóhoz simulok.
Azt nem tudom, hogy az, hogy ló-fizioterapeuta lettem, lázadás-e, de soha nem szeretnék kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, és ez nem is történt meg soha" – indokolta a választását az állat-egészségügyi szakember.
Ahogyan Oroszlán Szonja lovakkal való munkájáról elmesélte, nemcsak az anyagi biztonságot hozta el számára ez a szép hivatás, hanem a lelki békét is, ami – saját bevallása szerint – igencsak ráfért.
"Már a gimnáziumban elkezdtem zenekarozni, utána jött a Színművészeti, és ahogy elvégeztem, másnap kezdtük el forgatni a Valami Amerikát. Ha mindent egybeveszünk, húsz évig pörögtem éjjel-nappal. Nagyon szerencsés színésznőnek mondhatom magam, de most sokkal jobban szeretek kint lenni a természetben és állatokkal foglalkozni, csöndben és nyugalomban.
Az is előfordul néha, hogy munka közben megállok egy pillanatra, és irigylem magamat, amiért ilyen jó munkám van
– nevetett Szonja.
