Perjési Tamás kiveszi a részét a gyereknevelésből

Kifejezetten szerencsések azok a szülők, akiket nyugodt babával áldott meg az ég. Sokak számára csupán vágyálom az a harmonikus állapot, amikor a kicsi csak akkor nyűgös, ha oka van rá. Perjési Tamás számára ez a valóság.

– Mivel Tomika sürgősségi császárral született, egy héttel a kiírt időpont előtt, velem „aranyórázott”. Az első perctől nyugodt kisfiú, gyakorlatilag csak eszik és alszik, illetve ahogy cseperedik, egyre éberebb. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ő a kezdő szülőknek való „csomag”, amely meghozza a kedvet a kistesóhoz. Erről mi még nem hoztunk végleges döntést, de nem zárkózunk el a következő babától. A fiamat nehéz kihozni a sodrából, legyen szó öltöztetésről, pelenkázásról vagy banki ügyintézésről. Éjszaka csak kétszer ébred, Alíz gyorsan megeteti, és máris alszik tovább. Én reggel ötkor kelek a Napindító című műsor miatt, mégsem érzem magam fáradtnak – kezdte a HírTV műsorvezetője a hot!-nak.

„Mivel érdemeltem ki?”

Ha végez a napi munkájával, Tamás szinte repül haza, hogy találkozzon Alízzal és a fiával. Ha tehetik, kettesben sétálnak, a kicsi a babakocsiban két órát alszik a friss levegőn.

– Tamás amiben csak lehet, segít. Nem tartja magát ezermesternek, de nagyon ügyes: ha szükség van a férfikézre a háztartásban, mindig számíthatok rá. 

 Ha a fiamra nézek, mindig ugyanaz jut eszembe: „Mivel érdemeltem ki?” A lombik után ez olyan boldogság, amiről nem gondoltam, hogy létezik! Most, amíg pici, töltekezem, hogy ha majd pattanásos kamasz lesz, és rám vágja az ajtót, akkor legyen mire visszaemlékeznem... – mosolygott Alíz. – Bevallom, én kislányt szerettem volna, mert úgy éreztem, hogy tipikus lányos anyuka lennék, de tévedtem. Ő egyszerűen tökéletes!

Perjési Tamás felesége a nyugalom szobra

A házaspár úgy érzi, Tomika azért nyugodt és együttműködő, mert ők is azok. Tamás sem ideges típus, Alíz pedig nála is türelmesebb.

– Alíz a nyugalom szobra, minden szempontból fantasztikus anya és feleség! Ez a nyugalom érződik a gyerkőcön is. „Boldog mama – boldog baba”, tartja a mondás, ami ránk nézve maximálisan igaz. Amikor látjuk, hogy mosolyog álmában, elhisszük, hogy valószínűleg jól csináljuk a dolgokat. Nem kifejezetten fiatalon, hanem közel a negyvenhez lettünk szülők. Megéltünk már együtt sok mindent, utaztunk, buliztunk: nincs bennünk az az érzés, hogy a kicsi miatt lemaradunk valamiről. Nekünk már csak ő hiányzott az életünkből, ami ezzel tökéletes lett, kikerekedett.