Zalatnay Cini keserű vallomása: A devizahitel vitte el a házunkat

Akik már látták cikkekben vagy tévéfelvételeken az énekesnő tárnoki házát, melybe 2006-ban, a szabadulása után költözött, azoknak már a Hal a tortán című műsor idei évadából is feltűnhetett, hogy Cini nem ott fogadta vacsoravendégeit. A legendás énekesnő azonban nem akarta nagydobra verni a költözését, ami csak azért látott napvilágot, mert egy stáb a napokban a régi címére ment, ahol természetesen nem találták, hiszen már húsvétkor átköltözött a pár utcányira álló „új házba”. Az énekesnő most a Borsnak árulta el, valójában miért is hagyta el szeretett otthonát.

A ház már a banké...

– Örömmel mondanám, hogy ebben a történetben minden csupa tűzijáték és boldogság, de ez a legkevésbé sem így van. Nem szakadt rám a bank, sőt… – kezdte Cini, aki egy sok éve felvett és bedőlt devizahitelnek „köszönheti”, hogy új otthon után kellett néznie. 

– Sajnos a történet nagyon is tipikus. Duplázódó, triplázódó, majd megnégyszereződő törlesztőrészletek után egyszerűen képtelenek voltunk előteremteni a befizetendő havi összegeket. 

 – vallotta meg az énekesnő a Borsnak.

Húsvétkor kellett elhagynia az otthonát

Cini végül furcsamód éppen a koronavírus-világjárványnak lehetett hálás egy darabig, hiszen a hitelmoratórium miatt még a hitelbedőlés után is a házban maradhatott. 

– Ha nincs a koronavírus, és a kormány nem hozza meg a döntését a hitelekkel kapcsolatosan, már legalább két évvel ezelőtt el kellett volna hagynunk a házat. Ha így történt volna, most valahol albérletben élnék. Így viszont csak idén húsvétkor kellett kiköltöznünk. Ennek köszönhetem, hogy itt tudtam maradni Tárnokon, hiszen egy kedves barátom éppen tavasszal költözött két évre Németországba, ahol munkát kapott, így felajánlotta, hogy addig lakjak a házában, és csak a rezsiköltséget kéri el havonta – magyarázta az énekesnő.

„Majd átmegyünk a hídon, ha odaértünk...”

Zalatnay Saroltra most egy időre fellélegezhetett, de már most azon töri a fejét, mihez kezd majd, ha a ház tulajdonosa hazatér és újra birtokba veszi az otthonát. 

– Szóval ennyit arról, hogy rám köszöntött a jó világ azzal, hogy egy nagyobb házba költöztem… Tulajdonképpen annyi történt, hogy egy kedves barátom jóvoltából kicsit levegőhöz jutottam, de már most azzal telnek a napjaim, hogy agyalok, hiszen két év múlva ismét költöznöm kell. Imádom Tárnokot és nagyon szeretnék itt maradni, de… Na, mindegy, erre térjünk vissza akkor! Majd átmegyünk a hídon, ha odaértünk. 

 – fogalmazott derűlátóan Cini.