Körtvélyessy Zsolt: Kézen fogva fogok sétálni a szerelem városában

Kemény ember, de bevallotta, alaposan megviselte az elmúlt két esztendő. Negyvenöt évig volt a felesége Judit, akit legyűrt a koronavírus, majd végleg elvette tőle.

– Szinte lehetetlen megfogalmazni azt az érzést, ami elhatalmasodott rajtam Judit elvesztésekor – mondta a Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló művész. – Negyvenöt évig éltünk együtt, amolyan olaszos stílusban. Szenvedélyesen szerettük egymást, persze voltak kisebb-nagyobb csatáink is, de egész életünkben a másik volt a legfontosabb mindkettőnknek. Nem siettem el a nősülést, kivártam egészen harmincnégy éves koromig és végül megtaláltam őt, akire mindig számíthattam. Szerelmünk gyümölcse, Kinga ma már édesanya, aki egy csodálatos unokával ajándékozott meg.

Zsolt elmesélte, hogy alig tért magához felesége halála után, amikor elválaszthatatlan testvéröccsét, Csabát is elragadta a halál.

Azt hittem, beleőrülök a fájdalomba – folytatta elérzékenyülve, pedig Csaba már több mint egy éve ment el. – Ha akkor nincs a lányom és az unokám, Lilike, akiknek a szeretete támaszt nyújtott, nem tudom, mi történik. 

Munkába menekült a színész

Még szerencse, hogy akadt munka is, szerepet tanult, verseket memorizált, ezzel terelte el a szomorú gondolatait.

– Megváltozott minden körülöttem, csak egyvalami volt állandó, a kislányom. Milyen érdekes, hogy egy férfi első gyermekének leginkább fiút szeretne, így volt ezzel Cserhalmi Gyuri és Blaskó Peti is, akiknek szintén akkor született lányuk, amikor az én Kingám. Ki is találtunk gyorsan a magyarázatot, miért is van lányunk: azért, mert minden tehetséges embernek az első fia, lány! – tette hozzá.

Egyébként amikor találkoztunk, rögtön azt kérdezte, a lányáról – aki egyébként L.L. Junior felesége –, vagy róla szeretnék beszélgetni. Amikor kiderült, hogy ő lesz a főszereplő, nevetve magyarázkodott, hogy nem véletlenül tette fel a kérdést.

– Korábban Kinga volt a művész úr lánya, az utóbbi időben azonban változott a helyzet, most már én vagyok Kinga apja. De jól van ez így, és remélem sokáig így is marad.

Körtvélyessy Zsolt a Nemzeti Színház nyugdíjasa, de ahogy ő fogalmaz, egyáltalán nem a nyuggerek életét éli. A kecskeméti színház örökös tagja, ahol nagyon jól érzi magát a direktor, Cseke Péter társulatában.

– Kisebb-nagyobb szerepeket játszom. De hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem gondolok néha arra, milyen jó volna ez vagy az a főszerep. Ám nem panaszkodom, sőt elégedett vagyok, hiszen több darabban játszom, és a Valamit mégis kéne tennem című előadó estemet is szívesen fogadja a közönség. Egy óra húsz percig megállás nélkül szavalok, súgó nélkül, ameddig így bírom, így vág az eszem, addig nincs okom panaszra – mondta a 81 éves művész.

S hogy mi a titka, a csodamódszere, hogy nem nagyon akar megöregedni?

– A gének biztosan szerepet játszanak abban, hogy jól bírom. A sport is nagyon fontos, fiatalon tízpróbáztam, később teniszeztem, most sem ülök a fenekemen. Mozgok, nagyokat sétálok. De szerintem a legfontosabb, hogy évtizedek óta egy korty alkoholt sem ittam. Időben rájöttem, hogy a kulturált ivás tőlem nagyon távol áll, számomra karrierlassító volt az alkoholizálás. Szerencsére csak volt!

Talán, hogy bizonyítsa fiatalosságát, hamarosan egy bakancslistás vágyát is teljesíti. Ráadásul nem egyedül indul útnak...

– Párizsba készülök, mert régi vágyam megnézni közelről az Eiffel tornyot, grasszálni a Champs-Élysées-n, elkortyolni egy finom kávét valamilyen kiülős helyen. Na és kézen fogva sétálni valakivel a szerelem városában...