Eperjes Károly: Az egész családunk „megszívta” az ötvenes éveket

A 98,6 Manna FM reggeli műsorának, a Reggeli Mannának a vendége volt Eperjes Károly. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Magyar Passió című filmről mesélt Hudák Anitának és Hepi Endrének. A művész azt is elárulta, hogy a filmben szerepeltek olyan jelenetek is, amelyeket családi érintettség ihletett. 

Tegnap mutatták be a mozikban Eperjes Károly első rendezését, a Magyar Passiót. A megtörtént eseményeket felelevenítő alkotásban Eperjes mellett Telekes Péter és Gál Tamás játsszák a további főszerepeket, az egész estés film 1950-ben játszódik. Eperjes a Manna FM-en elmondta, családja több szálon is érintett volt a film alaptörténetében.

Személyes szálak

 - Van személyes érintettség, az egyik pap nagybátyámat a börtönbe verték, a másikat egészen Münchenig. Az egész családunk »megszívta« az ötvenes éveket, hogy ha szabad ilyen pesti zsargonnal kifejezni – kezdte a színművész.

– A nagybátyám, Vajk Gyula bácsi Bodajkon volt prépost, ez egy csodálatos hely, Mindszenty bíboros is szeretett odajárni elvonulni, Szent Istvánnak is egyik kedvenc búcsújáró helye volt, én is ellátogatok oda évente egyszer. Ott történt meg az eset, amely a filmben is megjelenik, hogy az úrnapi körmenetet az ávósok vízágyúval szétverték. A résztvevők azonban nem mozdultak, a gyerekeket kimentették, de az emberek csak álltak és a vízágyúval, a fegyverrel szemben a Boldogasszony Anyánkat, a mi ősi himnuszunkat énekelték. Amikor foglalkoztam az anyaggal, a legkevésbé vad szétveretést tettem be, de ez a nagybátyám miatt volt, mert Bodajkon vízágyút használtak, úgy gondolták: »verd meg a pásztort, szétszéled a nyáj«, de nem így történt. Később tudtam meg, hogy más helyen fekáliával meg ganajlével verték szét az embereket. A legvadabb kínzásokat azonban nem mutatja meg a film...

Ez a film felkavaró, de nem ocsmány 

– tette hozzá Eperjes aki elárulta, hogy nagyon izgult a forgatás előtt, de a munka kezdetével ez abba is maradt. A műsorvezetők arra is kíváncsiak voltak, hogy a művész elégedett-e a bemutató után. 

Közös alkotás

Nem tudom, hogy az ember szabad-e, hogy elégedett legyen, de azt tudom, hogy nagyon örülök, boldog vagyok, hogy létrejött ez a film és alkotótársa lehettem a többieknek. 

Ennyire hátra még sosem léptem magamtól, mint most. Talán voltam már hasonló helyzetben, például a Hídemberben, a Zárójelentésben is, talán máshol is kellően hátraléptem, de az egyéniségemet ennyire még soha nem húztam háttérbe, és hagytam, hogy a Jósiten használja a személyiségemet. Azt hiszem, ez a mi feladatunk is – tette hozzá Eperjes Károly.