A színésznő megpróbált erősnek maradni lelkileg a pandémia alatt is, de ehhez sok mindent újra kellett gondolnia.
– Rájöttem, hogy hálásnak kell lennem minden pillanatért és szép dologért – mondta a Sorry! magazinnak a színésznő. – Ez a járvány megmutatta, hogy milyen törékenyek vagyunk, és egyik pillanatról a másikra összedőlhet körülöttünk a világ. Sajnos több ismerőst is elvesztettem a vírus miatt, ezért igyekszem minden napot úgy élni, mintha az lenne az utolsó! Megtanultam, hogy a jelenben kell megtalálni azokat a dolgokat, amelyek boldoggá tehetnek: hogy végre jó idő van, hogy hamarosan, ha elmegyek kerékpározni, hallhatom az emberek beszélgetéseit és nevetéseit a kávézókban, éttermekben. Várom, hogy visszatérjünk a régi életünkbe.
Belefáradtam a szorongásba, itt az ideje, hogy élvezzem az életet
– árulta el.
A színésznő számára már nagyon hiányzik a színház, mégis úgy gondolja, húsz év múlva már nem fog színpadon állni.
– Ez most lehet, hogy könnyelmű kijelentés, mégis így gondolom. Továbbra is színházban dolgoznék, csak már a másik oldalon, rendezőként tevékenykednék. Korábban voltak próbálkozások, melyek jól sikerültek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.