Balázs Klári: Szerencsésen életben maradtam

Mától hat héten át több mint tízmillió forint össznyereményt lehet nyerni a Borssal. Olvasóinknak semmi mást nem kell tenni, mint megvenni a Borsot és feltépni a matricát, ami alatt ha három egyforma szimbólumot találnak, akár hárommillió forint készpénzt is nyerhetnek. Lapunk reklámarcai, Balázs Klári és Korda György szerencsés embernek vallja magát, főleg Klárika. Az énekesnő viszont nem pénznyereményben méri a szerencséjét, még soha nem hallott történetet mesélt el a Borsnak.

Aki életre van ítélve, azzal akármi történik, élni fog – hangoztatja gyakran Balázs Klári, amikor a társaságában a szerencséről esik szó. Az énekesnő tapasztalatból beszél, kicsi gyerekkora óta háromszor került már életveszélyes helyzetbe, de mindig megmenekült.

Többször megérintett már a halál szele, és itt ne csak valami banális balesetre tessék gondolni, hanem komoly szituációkra – mondta a Borsnak, Balázs Klári.

– Az első ijesztő helyzetem ötéves koromban történt. Sokan voltunk testvérek és rendszeresen a vonatállomáson játszottunk, ott dolgozott az apukám. Egy alkalommal éppen küldöttség érkezett, az állomást ellenőrizték, amikor mi, gyerekek felszabadultan szaladgáltunk körü­löttük. Én egyszer csak úgy döntöttem, hogy indiánost játszom, és a fejem a sínekre hajtva hallgatóztam. Nem vettem észre, hogy közeledik egy vonat, és a felnőttek is mással voltak elfoglalva, így senki sem látott. Az egyik felnőtt fordult felém véletlenül, odaro­hant, majd felkapott az utolsó pillanatban. Nagyon megijedtem.

Klári gyerekként ezután ritkábban ment az állomásra, helyette követte a bátyjait, akik egy bányatóhoz mentek úszni.

A tinédzserek pancsoltak, ugráltak én a parton sétáltam – mesélte tovább Balázs Klári.

Aztán bementem a vízbe. A második lépés után eltűnt a lábam alól a talaj, olyan gyorsan, hogy egy hangot sem tudtam kiadni. Némán merültem el. Emlékszem, nem csapkodtam, nem kapálóztam, hirtelen beletörődtem a sorsomba, elfogadtam, hogy mi történik velem. Arra emlékszem, hogy valami nagyon szép dalt hallottam… Akkoriban nagyon szép, hosszú szőke hajam volt, ami – mint később elmondták – lebegett a víz tetején. Ezt szúrta ki az egyik bátyám, aki a hajamnál fogva húzott végül partra. Ezt is túléltem. Az énekesnő ezek után még egyszer megpróbált megbarátkozni a vízzel, de ez a kísérlet sem sült el jól.

– Tizenhat évesen a megáradt Tiszába mentem fürdeni, ami egyik pillanatról a másikra magával ragadott. Akkor a sógorom mentett meg, ha nem áll mellettem és kap el, akkor véglegesen elragad az áradat. Nos, azóta nem vagyunk jóban a víz és én. Ezért szoktam mondani, hogy az élethez szerencse kell, nekem életben kellett maradnom, hogy az legyek, aki vagyok, hogy Gyuri társa lehessek, hogy ma erről beszélhessek – mondta a Bors egyik reklámarca, aki azt reméli, hogy szerencsés em­berként olvasóinknak is szerencsét hoz.