Kedvese vigyáz a karanténban Nemcsák Károlyra

Nemcsák Károly a kijárási korlátozás alatt sem unatkozik, noha a lábát nemigen teszi ki a házból, mert a bevásárlástól az ügyek intézéséig mindent a párja, Katalin rendez el.

– Nagy segítség a kedvesem, én ugyanis, ha nem muszáj, nem hagyom el a házat. Azt gondolom, hogy az egészségnél nincs fontosabb, ebben a nehéz járványidőszakban pedig végképp vigyáznunk kell magunkra – kezdi a Borsnak a József Attila Színház igazgatója, aki a jeles alkalmat is szerelmével kettesben töltötte.

– Nem vertük nagy dobra az ünneplést, hiszen ez nem kerek évforduló, csupán 63 éves lettem. Készített egy ünnepi vacsorát, azt kettesben elfogyasztottuk, és szerényen emlékeztünk meg a születésnapomról. Köszöntéseket persze bőven kaptam, a szeretteim, a barátok és pályatársak nem felejtettek el, igaz, személyes találkozásra manapság ritkán van módunk. Hetente egyszer azért bejárok a József Attila Színházba, mert igazgatóként így is bőven akad teendőm, már gőzerővel készülök a következő évadra.

A színész saját bevallása szerint jól bírja a karantént, de imádott hobbija, a labdarúgás nagyon hiányzik neki.

– Már rettentő jó lenne a bőrt rúgni a Színészválogatottal, hiányzik a futball, és az ő társaságuk is. A fiúkkal telefonon tartom a kapcsolatot, és elkeserít, hogy egyikük-másikuk nagyon rossz anyagi helyzetben van. A legtöbbjük szabadúszó, így a járványidőszak alatt minden bevételüktől elestek, és a tartalékaikat élik fel, ám azok végesek. Nekem sem könnyű a helyzetem, de én maradéktalanul bízom abban, hogy hamarosan visszaáll a rend, és nem kell többé rettegnünk a holnaptól.