Pásztor Erzsi: Esténként elfog a bánat és a szorongás

Hogyan telnek a mindennapjai, mű­vésznő, az önkéntes karanténban?

Nagyon vegyes érzéseim vannak, próbálom úgy felfogni ezt az egészet, hogy szabadságra mentem, és most pihenni kell, mielőtt jön az új évad. Esténként elfog a bánat és a szorongás: fizikai fájdalmat érzek a színpad hiánya miatt, több mint hat évtizedes pályám során sosem voltam munkanélküli, mindig nagyszerű feladatok találtak meg. Lefekvéskor néha haszontalannak érzem magam.

Ki tud önnek segíteni az izoláció alatt?

Az unokahúgom, de vele is sokszor csak borítékokkal kommunikálunk egymással: ott van a frontvonalban, nővérke az egészségügyben, mondanom sem kell, hogy ez milyen veszélyes. Péntekenként bevásárol, ott hagyja az ajtóm előtt a csomagot, én meg borítékban odaadom neki a pénzt. Amúgy meg teljes egészében magamra hagyatkozom: lemondtam a takarítást, egyedül vezetem a háztartást, majd mindennap főzök, a pedikűrös sem jön, a hajamat is magam csinálom.

Az életkedve azonban töretlen, ahogy hallom.

Mindig keresem az új feladatokat: az első hetekben délelőtt felöltöztem, mintha egy elegáns villásreggelire mentem volna, sokszor azt is csináltam magamnak. Utána átszoktam a délutánokra: felvettem az estélyimet, mintha az Operába vagy egy elegáns étterembe készülnék. Szerepeket tanulok, hogy ne veszítsem el a járvány alatt a memóriámat. Az egyik barátnőm írt nekem egy darabot, most délelőttönként azt tanulom, remélve, hogy a következő évadban eljátszhatom.

Nem is olyan régen megküzdött a rákkal, ami miatt a fokozottan veszélyeztetettek közé tartozik.

Sajnos tudom, ezért nem mozdulok ki. Az a súlyos betegség, amikor annyi erőm nem volt, hogy az ajtóig elmenjek egyedül, megtanított arra, hogy ne kísértsem a sorsot. Szeretnék még maradni egy kicsit, annyira szép az élet. A járvány előtt voltam pont kivizsgáláson, szerencsére semmit nem találtak az orvosok, aminek nagyon örülök.

Mi a helyzet a családjával? Lánya a járvány által leginkább sújtotta Olaszországban van, unokája meg a szintén napi ezer halálos áldozatot számláló Nagy-Britanniában.

Szeretném még őket látni, mindennap értük aggódok. A lányom egy pszichiátria betegeket kezelő öregek otthonában dolgozik. Mindennap bemegy és az egészségét kockáztatja értük. Minden védőfelszerelése megvan hozzá, véleménye szerint a környéken pont a felkészületlenség miatt történhetett az, hogy az egészségügyisek 80 százaléka beteg lett. Az unokám Angliában ragadt, a vendéglátós munkája megszűnt, pénz nélkül rostokolt Londonban. Ha Isten is úgy akarja, vasárnap eljut végre Rómába, és onnan az édesanyjához.

Ahogy a Bors megírta, legendás barátnője, Csűrös Karola trombózist kapott. Mit tud a művésznő jelenlegi állapotáról?

Szegény mozdulni sem tud, de hamarosan elvileg hazamehet. Talált a kórházban egy gyógytornászt, aki segít átmozgatni, hogy ne legyen újra probléma, most gyakorlatilag az ágyhoz lesz szegezve. Hívjuk, amikor csak tudjuk, annyira szeretném meglátogatni, de nem mozdulhatok ki sajnos.