Joshi Bharat: Kiderült, hogy nem vagyok tévéfüggő

Önnek a TV2 nem csak munkahely volt, szeretett ott lenni. Jó egy hónap eltelt, amióta megszűnt a munkája. Hogy viseli? 

Tizenkét évig egy cégnél dolgoztam, ott voltak a barátaim. Mindig örömmel mentem, beszélgettünk, hülyéskedtünk, és komolyan dolgoztunk. Ők hiányoznak. De nincsenek elvonási tüneteim, kiderült, nem vagyok képernyőfüggő.

Hogy telnek a napjai?

Most még élvezem, hogy nem kell korán kelni, sietni, kapkodni. De nem biztos, hogy mindig így lesz. Sőt, biztosan nem. Amikor a barátaim kerültek ilyen helyzetbe, azt tanácsoltam nekik, hogy nem kell agyalni, hagyd, hogy jöjjön az új. Hagyj időt az agyadnak, szívódjanak fel az előző dolgok, táguljon a horizont. Amikor munkát keresünk, hajlamosak vagyunk az előzőből kiindulva gondolkodni, nem vagyunk nyitottak az újra.

Nahát, tényleg!

A jövő nem a múlt ismétlődése. Jöhet az is, ami volt, de jöhet olyan is, amilyenre sosem gondolnál. Teljesen nyitott vagyok, engem bármi megtalálhat. Most ez a szakasz van.

Bemegy néha a TV2 büféjébe kávézni, beszélgetni?

Dolgozni utoljára december harminc­egyedikén voltam bent. Azóta egyszer-kétszer ügyeket intézni. Akkor jókat dumáltam régi kollégákkal.

Van önben sértettség?

Nincs min megsértődnöm. Olyan dolgok történhetnek, amik elsőre nem tetszenek, de ezek hosszú távon hasznosak. Így megtalálhat valami új, valami jobb. Én a TV2-nél annyi szeretetet, tiszteletet kaptam, barátokat szereztem, érdekes emberekkel interjúzhattam, mi kell még? Buddha utolsó mondata: egyszer minden elmúlik. Ez a megújulás lényege.

Miből él?

Nyugdíjam van. Igaz, abból nem lehet megélni, de nem panaszkodom. Sajnos nem tartozom azok közé, akiknek sok nyugdíjuk van, de nincs dráma. Hál' istennek, nem kell aggódnom, miből fizetem ki a számlákat.

A sorselemzést sosem hagyta abba, heti két nap csinálta. Most mindennap?

Igen, a sorselemzés mindig is működött a tévézés mellett. Most sem vállalok többet. Nem akarok ipari mennyiséget, csak amennyi jólesik. 

Felkészülten érte, hogy vége lett a tévés munkájának?

Sosem volt A, B, C tervem, de mindig érdeklődéssel vártam az újat. Akkor is, amikor új országban kezdtem új életet, úgyhogy egy kukkot sem értettem azon a nyelven. Akkor sem, amikor a bábszínháznak vége lett. Abban hiszek, hogy mindennek és mindenkinek van alternatívája. Minden úgy van, ahogy lennie kell. Ebben hiszek, és ez működött is 64 éven át. Mindig megjelent egy új segítség. Ha nem így lenne, Indiában mennék nyugdíjba egy hivatalból.

Nem bánja, hogy nem így történt?

Soha, semmit nem bántam meg. Így vagyok az, aki.