Nyolc sikertelen lombikbaba-beültetésen esett át hat év alatt. Mindenki megértette, amikor azt mondta, elfogyott az ereje, feladja. Két évvel később most mégis újból megpróbálja.
Forrás: Czerkl Gábor
Negyvenöt évesen még egyszer kiteszi magát annak a pusztító testi-lelki megterhelésnek, amit a lombikprogram jelent. Belevág, pedig tudja, mindössze 2-3 százalék az esély a sikerre. Közben Pataki Zita és férje, Szárnyas Attila kilencrészes dokureality vlogot forgat, hogy azok, akik most kezdik a lombikprogramot, felkészülten, az összes információ birtokában indulhassanak el, tudják, nincsenek egyedül. Segítsenek azoknak, akik útközben vannak, és akik lemondtak róla. Attila civilként is vállalta a szereplést, mert saját bőrén tapasztalta, a férfiakat nem készítik fel az eljárás lelki hátterére.
– Sokan fordulnak hozzám azzal, hogy mit kell tenni, ha nem sikerül a próbálkozás – mondja Attila. – Ez az eljárás a nőket először fizikailag viseli meg, aztán lelkileg, ha nem sikerül. A férfiakat főleg lelkileg. Látják a párjukat egy olyan szituációban, amiben csak lelki támaszt tudnak nyújtani. Külső szemlélő úgy láthatja, a férfi az eljáráshoz csak az örökítőanyagot adja, és a feladata ott véget ér. Ez nem igaz. Folyamatosan biztosítani kell a párunkat arról, hogy bármi történik, mellette vagyunk, ettől nem változnak az érzelmeink. Renge-teg férfinak kihívást jelent, hogyan legyen toleráns, empatikus. Mindenki úgy szalad neki, hogy sikerülni fog, arra nem készül fel, hogy mégsem.
A statisztikák szerint ma Magyarországon háromszázezer meddő pár él.
