Schuster Lóri: Reggelente összeragasztom magam

Hogy van? Egy ideje nem hallottunk önről.

Nem szeretnék már beszélni a betegségemről. Mindig az a vége, hogy ez meg az a bajom. Ma voltam kivizsgáláson, jövő héten megtudom az eredményeket. Sajnos el kell még járnom kontrollvizsgálatokra.

Marad idő fellépésekre?

Naná. Tavaly csináltunk egy ifjúsági parkos koncertet, az meg is jelent most DVD-n. Tegnap voltunk egy tévéfelvételen, ahol hét számot is rögzítettünk, aztán mentünk tovább. Minden napra van egy tojás. Mindig történik valami, nem unatkozom.

Bírja energiával?

Hát úgy bírom, hogy reggelente összeragasztom magam. Félre kell söpörni a problémákat, és csinálni kell. Viccet félretéve, leginkább az utazás szokott már lefárasztani. Tegnap például egy ital szponzorálta farsangon voltunk, és úgy esett az eső, mintha dézsából öntötték volna.

Mennyire jellemző, hogy a fellépésein a közönség kicsit felönt a garatra?

Nem hiszem, hogy részeges a közönségem. Persze ha látom, hogy valaki többet ivott a kelleténél, akkor megkérdezem tőle: iszik-e rendesen?

Önnél le szokott néha csúszni valami?

Egy-két sör vagy egy hosszúlépés azért nálam is elfogy. Ittam már pálinkát is, de ipari mennyiségű alkoholizálás nincs. Régen sem voltam nagy ivó, most aztán végképp nem. Nekem elég a rock and roll, az is eléggé megszédített az évek során. Mindig is a zene volt a doppingszerem.

Mi volt a legemlékezetesebb momentum ötvenéves pályafutása alatt?

Az egész fantasztikus volt. A jóval és a rosszal együtt. Mi a közönséggel éltünk, azokkal, akik nem divatból lettek P. Mobil-osok, hanem mert szeretik az élő zenét, a szövegeinket és az előadásunkat. Nem azért figyelnek fel ránk, mert mindenféle celebműsorokba rohangálunk és hülyét csinálunk magunkból. Egyszerűen szeretik azt, amit csinálunk.

Nem is hívták még ilyen típusú műsorba?

Nem, de nem is mennék. Ez így van jól. Mégis miről brekegnék ott az agyhalottakkal?

Nem gondolt még arra, hogy ennyi év után visszavonul és kipiheni az elmúlt ötven évet?

Nem fontosak ezek az évfordulók. Egyébként pedig valószínűleg a színpadon fogok felborulni, mint egy bogár. Kapálózom majd még egy kicsit, aztán rám lépnek, és vége. Ez a rock and roll.