Rendőrnő áldozatával találkozott a Viszkis

Hogy épül fel egy Ambrus Attila-est?

Ez nem egy bankrablótanfolyam. Az a kiindulási pont, hogy mások próbálják meg az én hibámból kiindulva elkerülni a bajt. Ezek a közönségtalálkozók elsősorban interaktív beszélgetések, ahol mindenféle kérdéseket feltehetnek nekem, ezekre igyekszem kulturált módon válaszolni. És persze a Viszkis-filmmel és egyéb, az életemmel kapcsolatos történeteket is elmesélek.

Mi a célja ezekkel a beszélgetésekkel?

Ez egy küldetés, amiben az életpályámat megpróbálom pozitív oldalra vinni és bebizonyítani, hogy igenis fel lehet állni mindenféle mélységből.

Ebből a szempontból önnél hitelesebb ember kevés létezik.

Van miből merítenem. Nyilván soha nem beszélhetek erkölcsi magaslatokból, viszont bizonyos tanulságokat le tudok vonni. És őszintén elmondhatom, hogy amit korábban csináltam, az egy nagy f.szság volt. Még véletlenül sem szeretném, hogy ezeknek az estéknek olyan kicsengése legyen, hogy én a bűnre buzdítom és a bankok ellen hangolom a társadalmat.

Előfordult már, hogy szándékosan provokálták egy-egy kérdéssel?

Vannak negatív kérdések is, de ezeket általában nem a rosszindulat vezérli, hanem inkább a kíváncsiság. Rendszeresen megkérdezik például, hogy milyen érzés volt ráfogni a fegyvert emberekre.

Vagyis a másik szemszögből közelítik az ön történetét.

Így van. Én mindig meg is szoktam kérdezni, hogy van-e a helyszínen olyan, akire fogtak már fegyvert. Próbálom egy picit ennek a lélektanát is kibontani, mert nem túl felemelő érzés, ha az ember közvetlen környezetében valaki pisztollyal a kezében hadonászik, ahogy pisztollyal a zsebünkben rohangálni sem az.

Volt olyan, akire fegyvert fogtak?

Isten tudja már, melyik rendezvényen volt egy srác, aki mondta, hogy rá igen. Annyira megijedt, hogy csak az ösztönei vezérelték, teljesen leblokkolt.

És olyan, akire ön fogott fegyvert?

Most február 10-én, Mohácson voltam a busójáráson. Rengetegen odajöttek hozzám, csináltam vagy nyolcszáz fotót, már a film miatt is. Köztük volt az a rendőrlány, aki azt mondja, rálőttem. Egy rendőrjárőr érkezett ki először az Üllői úti OTP-hez, ő akkor fiatal kislány volt, nem tudta pontosan, hogy mi történik. Vadul lőttem szét a zárat, ő pedig nem tudta, mire lövök. Még mindig abban a hitben van, hogy őt akartam lelőni, miközben a bíróság is felmentett és én is tudom, hogy nem. Lehet, ő még mindig így éli meg, de ha rálőttem volna két méterről harmincat, akkor egy biztosan eltalálja. Harmincat lőttem az ajtóba, miközben a kulcs a zsebemben volt, csak kicsit be voltam b.szva és nem emlékeztem rá. Közben megérkeztek a rendőrök a bankfiók elé, köztük ez a kislány. A kollégája kétszer is rám lőtt két méterről. A mai napig nem értem, hogy miért élek?

Kedves volt önnel a rendőrlány?

Abszolút! Csak hát benne van az a régi reflex, hogy én őt le akartam lőni. Úgy tudom, hogy már nem rendőr. Elmondásokból, és Hofi 99-es szilveszteri paró­diá­jából tudom, hogy befeküdt a kocsi alá, szegény, úgy megijedt. Ez teljesen érthető. Mondtam neki, hogy borzasz­tóan sajnálom, ne haragudjon. Higgye el, nem szándékosan ijesztettem meg. Adtam neki egy ajándék kerámiát. Így próbáltam a régi sebeket begyógyítani. Nem tudom, mennyire sikerült. Nem egyszer, nem kétszer előfordulhatott volna, hogy simán beletárazok a rendőrbe, a biztonsági őrbe, voltak éles helyzetek a hat év alatt, de hála a jó égnek, senki nem sérült meg. Azt, hogy lelkileg sérültek, aláírom, sajnálom nagyon. Nem egy, nem két  „exügyfelemmel” találkoztam, akikre ráfogtam a fegyvert, de szerencsére, egyetlen esetet leszámítva, mindenki pozitívan állt hozzám.

Izgul, mielőtt színpadra áll?

Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában ott álltam rengeteg ember előtt, ahol korábban Bartók, Liszt és Kodály lépett fel, ott eléggé nyomasztott a hely szelleme és megvolt a felelősségem, hogy mit és hogyan mondok.

Sok helyre hívják?

Nemsokára lesz egy konferencia, ami a brandépítésről szól, arról, hogyan lehet egy negatív márkát pozitív irányba áttolni. Március 1-jén is igen komoly marketingszakemberek között szerepelhetek, és megtisztelő, hogy arról is beszélhetek, szerintem mitől működik és mi kell ahhoz, hogy sikerrel fusson egy cég. Én a vállalkozás szempontjából is mélyről kezdtem, hiszen 37 ezer forinttal indultam. Arról kevesebb szó esik, hogy a fiatalabb generáció miként fogadja önt. Pár napja rengeteg fiatal volt a nézőim között, olyanok, akik szenvedélybetegségekből próbálnak kijönni. Én nemcsak bankrabló, hanem nagyon sokáig szerencsejáték-függő is voltam, és nem is tudtam leállni, csak úgy, hogy lesitteltek. Bár nem vagyok szakember, de a saját tapasztalataimat és ostobaságaimat első kézből tudtam nekik elmagyarázni. Hogy mi az, amit nem szabad csinálni, mire kell figyelni és mik azok a jelek, amikből a szülők számára is kiderülhet, hogy egy gyerekkel probléma van. 

Kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatja.