Janicsák Veca: Rémisztő volt apám dalát énekelni

Elmúlt az eufória?

Még mindig nem fogtuk fel, hogy egyáltalán vége a műsornak, azt pedig pláne nem, hogy meg is nyertük. Nagyon féltem az elején, hogy milyen hatással lesz a karrieremre, de örülök, hogy végül elvállaltam.

Találkozott az­óta Kornéllal?

Igen, és megbeszéltük, hogy amint jön egy nyugis időszak, akkor összeülünk egy kávéra, és átbeszéljük, mi történt velünk, hisz olyan gyorsan telt az idő. Barátok lettünk ezalatt a néhány hónap alatt.

Hét éve egy teljesen más tehetségkutatóban indult, sokat változott ez idő alatt?

Szép lassan felnőttem. Már nem egy lány vagyok, hanem egy nő.

A nézők megszerették, már bocsánat, de nem a kicsit unalmas, sótlan lány volt, hanem egy bevállalós, vagány csaj. Ön is így érezte?

Sosem gondoltam, hogy sótlan lennék, csak a nézők nem láttak még ilyen szerepben. A színpadon profinak és komolynak kell lennem, hiszen a dalaim ezt megkövetelik. Hogy magánemberként milyen vagyok, az egy másik kérdés. A barátaim és a családom tudták, ki vagyok, és számomra ez elég volt, bevallom.

Mikor érezte úgy, hogy megérkezett a műsorba? A Boney M Ma Baker dala volt az?

Azt a dalt nagyon meg akartuk csinálni, és szerettük volna az eredeti nóta han­gulatát idézni. A maradék gátlásunkat is elengedtük, és színházként fogtuk fel.

Milyen volt édesapja ikonikus Rolling Stones-feldolgozását énekelni?

Rémisztő és mulatságos egyben.

Dolgoznak együtt?

Szoktunk együtt dolgozni. Édesapám végtelen tehetséges és kreatív művész. Pezsdítő vele a munka.

Milyen nagypapa Janicsák István?

Kedves és gyengéd.

A kislánya, Emma túl pici, de azért felismeri a tévében?

Emma nem nézhet tévét, de néha a család megmutatta neki a felvételeket, és természetesen felismert, hisz az édesanyja vagyok. Tapsol és táncol, ha zenét hall.

27 évesen egyedül maradni egy másfél éves babával embert próbáló feladat. Bírni fogja?

A magánéletem az enyém, és ehhez a hallgatásommal tartom magam. Egy édesanya minden feladattal megbirkózik, ez az egy biztos.