Bereczki: Leesett az állam az ünnepléstől

A Pillanatfelvételt játszották az Átriumban, amikor a darab végén a rendező, Horgas Ádám egy hatalmas tortával a kezében belépett a színpadra. 

A születésnapját ünneplő Bereczki Zoltánnak leesett az álla, percekig megszólalni sem tudott a meglepetéstől. Hát még amikor a közönség állva ünnepelte, gondosan előre elkészített transzparenseket, piros szívecskéket magasba emelve. 

– Jól meglepődtem! Egyáltalán nem számítottam rá – vallotta be a ma már 41 éves színész. – Ez a darab mélyre ás a lélekben, a tapsnál még bőven a hatása alatt vagyok. Fura volt ez a hirtelen váltás. Ez az a mentális állapot, amikor én szeretek adni, nem vagyok felkészülve arra, hogy kapok. Persze ez azonnal átfordult bennem, nagyon meghatódtam. Gyorsan elmentem átöltözni, hogy utána még az aulában találkozhassak a közönséggel. Ott voltak a szüleim is, és elhozták a kiskutyámat, hogy ne kelljen sietnem haza hozzá.

Láttunk már olyat, hogy egy művészt a darab végén köszönt a teátrum direktora, a kollégák, de hogy a nézők is készülnek szívekkel, ajándékokkal, olyat még nem. Zoli egészen kivételes rajongótáborral büszkélkedhet. 

– Egyszer Mező Misi volt a vendég a koncertemen, akit azzal leptek meg, hogy amikor a Vidéki sanzont énekeltük, a refrént, hogy: nánáná, felemeltek egy-egy papírlapot, amin az volt, hogy: NÁ! Misi is, én is nagyon meglepődtünk. Időnként előfordul ilyen a koncerten, de színházi helyzetben még soha, ezért volt mellbevágó élmény. Jólesik tudni, hogy ennyien szeretnek, támogatnak, figyelnek rám. Csodálatos gesztus, annyira nem számítottam rá! Óriási szeretethullám. A rajongóim maguktól ilyenek, de szeretném azt hinni, hogy ez is valamiféle tükör, hogy az én hatásom is benne van.

Az a legkevésbé sem zavarja Zolit, hogy a negyvenesek táborát erősíti.

– Önazonos vagyok és boldog. Negyvenegy lettem, ezt nem kell szépíteni. Keményen megdolgoztam ezekért a ráncokért. Ezek jó ráncok! Boldogságról, örömről árulkodnak, nem szomorúságról, elégedetlenségről. Még negyven ilyen évet, és akkor jók vagyunk!

Vackor a kedvenc

Bájos kutyakölyökkel él együtt néhány napja Bereczki Zoli. Vackort az Ebremény Kutyavédő Egyesületnél ismerte meg, ahová segíteni hívták. A kis fekete szőrgombóc azonnal szót fogadott Zolinak, el sem mozdult mellőle, javasolták is neki, hogy vigye haza.

– Addig-addig nézegettem a fotóit, míg hazahoztam hétvégére. Nálam volt a kislányom, kértem, ne nézzen csúnyán, ha vasárnap visszavisszük. Az lett a vége, hogy szombaton megvettük neki a végleges felszerelést. Vackor elrabolta a szívemet, sosem adom vissza!