Húszéves teknősökkel él együtt Falusi Mariann

Gyerekkoromban Somogyban laktunk, ahol rengeteg mocsári teknőssel találkoztam. Egy nyári reggel a saját szememmel láttam, hogy egy nagyon cuki teknőscsalád gyalogol ki éppen a mi kertünkből az utca felé. Mindössze ötéves lehettem, de ez az élmény na­gyon bennem maradt. Akkor eldöntöttem, ha nagy leszek és megtehetem, biztos, hogy lesznek teknőseim – kezdte emlékei felidézésével Falusi Mariann, aki gyorsan rátért kedvencei bemutatására.

– Hédinek és Helgának hívják az én bukósisak méretű görög teknőseimet, akiket már lassan húsz éve fogadtam örökbe. A két csajszi kint van egész nyáron a kertben, ahol bőven kapnak répát és salátát, így elvannak, mint a befőtt. Csak ősszel szoktam betenni őket egy nagy méretű terráriumba, ahol boldogan végigalusszák a telet. Május környékén szoktam őket újra kiengedni, amikor magukhoz térnek. A világ legkényelmesebb állatai, jókat szoktam mosolyogni rajtuk.

Az énekesnő szemmel láthatóan imádja az állatait, de nem mindegyik teknősfajtával van kibékülve.

– Korábban Lehoczky Zsuzsa lányától és Schell Juditéktól is kaptam már ékszerteknősöket megőrzésre. Van egy kis kerti tavam, ahol a kölcsönállatok is vígan úszkáltak, de őket annyira nem csíptem, mert mindig ráharaptak az ember ujjára. Emlékszem, egyszer annyira bekapta az ujjamat az egyik, hogy alig bírtam lerángatni róla.

Helga és Hédi mellett volt egy harmadik, fiúteknőce is Ma­riannak, de ő sajnos megszö­kött.

– Több mint valószínű, hogy beásta magát valamelyik szomszédom kertjébe, hogy átvészelje a telet. Nem aggódom, mert korábban is visszatalált, amikor jobb idő lett – teszi hozzá.

A színésznő kisgyerekkora óta nagy állatbarát. Volt már hörcsöge, pintyei és kutyája is van, aki furcsa kapcsolatban áll a teknőseivel.

– A kutyák általában nem szokták bántani a teknőseimet, de Péter, a 12 éves terrierem sokszor kergette a fiúteknőst, aki lehet, hogy pont ezért szökött el. Idővel szeretnék halakat is. Majd ha megöregszem, talán beszerzek egy akváriumot.