Mindenki vidám estére készült a világhírű Rajkó zenekar lengyelországi turnéjának csütörtöki állomásán Chelmno városában. A koncert helyszínén a csilláron is lógtak a nézők. A táncosok az öltözőikben készültek, zenészek hangoltak, ahogy mindig, amikor néhány másodperc alatt olyan tragédia játszódott le, amit soha nem felejtenek el a művészek. Vidák Zsigmond vezető prímás minden előzmény nélkül holtan esett össze.
– December 10-én volt a születésnapja, tízéves kora óta a Rajkó zenekar tagja. Gondoljon bele, 38 éve zenél velünk! – mondja a telefonba a zokogástól alig érthetően Gerendási István, a Rajkó zenekar igazgatója. – Zsiga nem volt beteg, nagyon vidám, életerős, a családjáért és a zenéért élő kiváló művészember volt, és egyszer csak meghalt. Felfoghatatlan! – teszi hozzá összetörten a zenekarvezető. – Váratlanul összeesett, és nem adott életjelet. Azonnal hívták a mentőket, akik mindent megtettek, de sajnos nem tudtak rajta segíteni…
A zenészélet kegyetlen – tartja a mondás. Hogy mennyire az, azt jól mutatja, ami a tragédia után történt.
– Mi muzsikusok vagyunk, ha színpadra kell menni, mennünk kell… Ott feküdt a földön a barátunk, mi pedig a színházteremben játszottunk – meséli a történteket hangosan sírva a zenekarvezető, akit még lengyelországban értünk utol. – Nem tudjuk, lesz-e erőnk feldolgozni ezt. A fiúknak azt mondtam, hogy Zsiga is arra kérne minket, hogy menjünk és játsszunk helyette, érte is.
A Rajkó zenekar Kodály Zoltán-díjas, Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett művésze az első információk szerint infarktusban halhatott meg. Feleségét és húszéves lányát hagyta itt, és persze a Rajkót, amely a második családja volt. Vidák Zsigmondot a zenekar saját halottjának te-kinti, a temetéséről később intézkednek.
A pápa előtt is játszottak
A Rajkó Művészegyüttes a Rajkó Zenekarból és a Rajkó Tánckarból áll. A zenekar, amelynek tagjai roma származásúak, 64 éves története során a világ egyik legkiválóbb nemzetközi együttesévé vált. 1952-ben Szigeti Pál igazgató és Farkas Gyula karmester vezetésével jött létre. Fő céljuk az volt, hogy a magyarországi cigányzene meghódítsa a világ nagy színpadjait, bebizonyítva, hogy a cigányzene sokkal több annál, hogy éttermekben, kocsmákban szórakoztassa az embereket. A zenekar nemrégiben pápai audiencián járt a Vatikánban, ahol 70 ezer ember előtt lépett színpadra. Az UNESCO szakbizottsága pedig szeptemberben nemzeti nyilvántartásba vette a zenekart, mint szellemi kulturális örökséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.