X-Faktor: Ricsi mentheti meg családját a szegénységtől

Álmos kis utcában, Igrici talán legszerényebb portáján melegítőnadrágos férfi fogad mosolyogva. Miközben beterel a jó meleg házba, büszkén meséli, hogy nemrég ké­szült el a kerítés, szép zöldre festették, tíz éve tervezték, hogy elkészítik. Az apuka mindig csinál valamit a házon és a ház körül – ahogy egy kis pénzhez jut. Érthetően lassan haladnak. Bent tisztaság és rend fogad, lusta macska dorombol a tévé mellett, a hálószoba ajtaja mögül Mata Ricsi testvérei lesnek ki félszegen, az ajtón Ricsi x-faktoros rajtszáma díszeleg.

Lassan kezdik csak megszokni a népszerűséget, amit a legfiatalabb családtag tévés szereplése hozott, az viszont már-már természetes, hogy sokszor kenyérre sem telik. Nem titok, a Borsod megyei településen nagy a szegénység, Mata Ricsi családjában 97 ezer forintból élnek heten – a szülők, a négy testvér és a legnagyobb fiú szerelme, aki nemrég odaköltözött. Ricsi édesapja, Ernő nem szégyelli: nem végezte el a nyolc osztályt. Nincs is mit szégyellnie, cserébe egész életé­ben dolgozott tizenkét éves korától. Persze amíg volt mit, most csak a feleségének jut közmunka. Amíg otthon lakott, Ricsi is besegített a családi kassza gyarapításába. Nyaranta édesapja mellett dolgozott, egyébként pedig ócska hang­falakat vásárolt, hogy működőképessé varázsolva eladja őket. 

Ricsi x-faktoros szereplésével megváltozhat minden.

– Amikor Ricsi ki­esett a mentorházból, nem akart többé énekelni, már zenét sem hallgatott. Rettenetesen el­keseredett. Pedig nagyon vártuk, hogy legyen egy olyan tehetségkutató, ahova újra benevezhet. Nem sok lehetőség adódik Igricin, hogy ki tudjon innen szakadni – mondta Ernő, aki feleségével, Szilvivel mindenben támogatja a fiút. Még akkor is, ha egy-egy válogatóra vagy tévés szereplésre a családnak anyagi­lag megterhelô a felutazás a Bu­dapesttől több mint százötven ki­­lométerre lévő településről.

– Szeretnénk majd felköltözni mind Budapestre, de ez persze függ attól, hogyan alakul a sorsa az X-Faktorban. Szükség is lenne rá, hiszen még mindig csak tizenöt éves. Sokszor hiányzunk neki, tudom. Mindennap beszélünk, illetve beszéltünk, amíg pár nappal ezelőtt meg nem olvadt a töltőn a telefonja. Nagyon szerette azt a készüléket, és rettenetesen sírt, mert tudta, hogy mennyibe került. Szégyellte magát, mintha ő tette volna tönkre – mesélte Ernő, aki azt is elárulta, bár most Ricsi nincs közvetlen szülői felügyelet alatt, a bulizást azért nem engedik neki, és ezt be is tartja.