Hajas László lelkileg is megszépíti a nőket - interjú

Szakavatottként mi a véleménye arról, hogy mi nők, azonnal a fodrászunkhoz rohanunk, ha lelki sérelem ér bennünket?

– Ez valóban így van. A legjellemzőbb eset, amikor valakit elhagy a párja. Addig mondjuk, két centit vágatott a haja hosszából, ha fodrásznál járt, de ilyenkor a hölgyek elkezdik önmagukban – a külsejükben is – a hibát a keresni, hogy mi okozhatta a szakítását. Első lépésként a külsejükön igyekszenek változtatni. Fogyni vagy épp hízni nehezebb, időigényesebb, a hajukhoz nyúlni viszont azonnali és szembetűnő változást hoz.

A férfiak első tekintete a hajkoronára esik?

– Nekem igen, hisz nehéz elvonatkoztatnom attól, hogy fodrász vagyok. Én rögtön a hajat nézem és véleményt alkotok a tulajdonosáról. Sok éves tapasztalat mondatja velem, hogy nincs kor, nincs alkat, egyetlen dolog létezik: az egyéniség. Véleményem szerint az emberek három alap csoportba sorolhatóak. A naturális, az elegáns és a rebellis típusba. A naturalisták nem különösebben foglalkoznak a hajukkal, lehet nem is ápolják körültekintően. Csak megmossák, megszárítják, ha hosszú, mondjuk lófarokba fogják, és kész is van. Az elegánsak szeretnek mindig nagyon jól kinézni, mintha skatulyából húzták volna ki őket. A rebellis különc, színekben, formákban. Amikor én valakire rápillantok, nemcsak a haját, hanem az egész összhatást nézem. Az öltözködés is egy kifejező eszköz. A hajnak és a ruházatnak harmonizálnia kell egymással.

A jó frizura tehát nem kor kérdése...

– Nem. Vannak erre jó példáim. Egyet elmesélek. Többször is jártam már Londonban a haj-show-n. Ide általában húsz csapatot hívnak meg az egész világról. Egyszer megcsináltam, hogy hatvan és hetven év feletti vendégeket vittem magammal, akiknek extrém módon vágtam le a hajukat. Imádták, nemcsak ők, a közönség is. A divat mindenkié.

Bátrak vagyunk az újításban?

– Azt mondom, ez típus kérdése és az is előfordul, hogy az életkörülmények hatására változtatnak az emberek. Ha egy rebellis a rózsaszín hajtincseivel állást kap egy bankban, biztos, hogy az extrém frizuráját és a tizennyolc fülbevalóját nem fogadják kitörő lelkesedéssel. Vissza kell vennie a stílusából.

Elképzelni sem merem, milyen hisztirohamok lehetnek a szalonban, ha nem tetszik a hölgyeknek az elkészült frizura.

– Ez is egyénfüggő, persze van, aki az élő fába is beleköt. A legjellemzőbb az, hogy valaki 2–3 centit szeretne a hajából vágatni és abból tíz lesz. Ezt nem veszik jó néven. Régen egyébként jellemző volt rám, hogy figyelembe sem vettem a vendég kívánságait és azt csináltam, amit én kigondoltam a számára. Ma már körültekintőbb vagyok.

És mit mondott a végén a morgolódó vendégnek?

– Meggyőztem, hogy újra megnő a haja. Ez a jó benne. Visszatérve az előző kérdésre, a hajszínnel szokott még probléma lenni. Az, hogy a hölgyek mit képzeltek el és mi lett a végeredmény, nincs mindig szinkronban egymással. Mi nem adunk a vendégnek színskálát. Szerintem az nem jó szakember, aki színskálával dolgozik. Gondoljunk bele, ha kétszer két centis mintakockából kell kiválasztani, milyen legyen a szobánk fala. Lehet, hogy a választott szín kicsiben jól mutat, de élőben nem. Ráadásul a szín­-skála nem azt mutatja, hogy milyen lesz az illető haja, főleg a világosabb színeknél, hisz a végeredmény függ az alany hajának színétől, a hajszálak pigmentjeitől. Ezért sokszor csalódnak az emberek, amikor a megvásárolt gyönyörű szőke hajat ígérő festék kikiricsszínű lesz a hajon.

Akkor mégis hogyan válasszunk hajszínt?

– Én újságokkal dolgozom, azokat adom a hölgyek kezébe. Megmutatja, melyik szín vagy sztár frizurája tetszik neki és aztán majd eldöntjük, hogy az ő hajából azt ki lehet-e hozni.

Milyen szarvashibákat követünk el a hajápolásunk során?

– Elsősorban festési hibákat, és higgyék el, nagyon sok idő és anyagi ráfordítás úgy helyrehozni a hajat, hogy az ne károsodjon. Értse meg mindenki, büntetlenül nem lehet egyik pillanatról a másikra feketéből szőkének lenni, majd visszacsinálni az egészet.

Mi a megoldás?

Menjenek el egy parókaüzletbe és bátran próbálgassák a parókákat. Ne a formára, hanem a hajszínre koncentráljanak, hogy jól érzik magukat az aktuális színnel.

Adjon tuti tippet a csillogó hajkoronára.

Aki igazán szép hajat akar, az használjon professzionális termékeket. Jobb a minőségük, nincsenek tele kőolajszármazékokkal. Állandóan felmerül a kérdés, lefeküdhetünk-e vizes hajjal. A válaszom az, inkább 70–80%-ban szárítsák meg a hajukat, különben a párna is vizes lesz, és meg is fázhatnak. A másik örök kérdés az őszülés. Ez mindkét nemnél genetikai kérdés, persze a stressz és különböző betegségek is kiválthatják. Már vannak olyan készítmények, melyekkel lehet tompítani az ősz hajszálakat. Ha pedig valakinek hullik a haja, érdemes elmenni orvoshoz és egy vérképet csináltatni. Okozhatja vitaminhiány, gyulladás is. Ne keseredjenek el azonnal!

A női önbizalomnak mennyire tesz jót a szépen fésült hajkorona?

Látványosan. Azonnal megváltozik a testtartásuk, kihúzzák magukat, szó szerint magasabban hordják a fejüket. Elmesélek egy idevágó történetet. Egyszer meghívtak Varsóba képzést tartani, ami úgy nézett ki, hogy az egyik nap én mutattam meg a feladatokat, másnap a résztvevők dolgoztak. Voltak modelljeim, akiknek előtte levágtam és befestettem a hajukat, majd a mini show-juk előtt csak szépen beszárítottam. Egyszerű, hétköznapi lányok voltak és a harmadik alkalom után önbizalommal telve érkeztek, ötletekkel, milyen ruhát viselnének szívesen.

A fodrász egyben pszichológus. Hamar megnyílnak a hölgyek a székében ülve?

Bőbeszédűek, az biztos. Nálam vágás közben nincs beszéd, akkor koncentráció van. A szárításnál, formázásnál folyik az igazán nagy pletykálkodás, ahol általában elmondják, mi bántja őket. Ha tudunk, segítünk. Én mindig azt tanácsolom: legyenek türelmesebbek.

Nem bánta meg, hogy fodrásznak állt?

Abszolút nem! Szerintem ez a világ egyik legszebb szakmája. Különböző szinteken lehet művelni, nagyon színes szakma. Bárki megtalálhatja benne a saját számításait. Van, aki üzletben szeret dolgozni, más fotózásokra, forgatásokra, bemutatókra is szívesen jár, vagy épp versenyzik. Szeretem a változatosságát, de a legszebb benne, hogy örömet tudok szerezni vele másoknak, és ezt naponta meg is teszem.

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!