A kisfiú szülei a próbák alatt szerettek egymásba, a lánykérés is a színpadon történt, a közönség előtt, a 100. előadás végén.
– Apuka vagyok – újságolta Laci. – Hihetetlen, van egy gyönyörű kisfiam. Felkavaró, semmihez sem hasonlítható érzés volt ott lenni a szülésnél. A világ egyik legszebb története a miénk, belecsöppentem egy álomba. Érdemes volt várni Júliára, a nőre, akivel ezt megélhetem. Az egész társulat szorított a babáért, óriási szeretet várta.
Mégis eltelt majd’ egy hónap, mire Laci megosztotta a nagyérdeművel boldogságát, Ádám február 22-én született.
– Azért vártunk, mert volt egy kis izgalom – árulja el Laci. – Néhány órával a születése után átvitték az I. számú Gyermekklinikára. Összedugták a fejüket az orvosok, ápolók és úgy gondolták, biztosra mennek, mert a baba oxigénhiánnyal született. Mintha kirántották volna a lábam alól a talajt. A párom az egyik kórházban, én a másikban a babával. Nem tudtam mit tenni, csak simogattam a kis fejét. Az első két nap dráma volt.
Szerencsére a vizsgálatok bebizonyították: minden a legnagyobb rendben.
– A szülés körülményei miatt a Madáchnál dolgozó kollégáim, barátaim javasolták, hogy járjunk terápiára a Dévény Anna Alapítványhoz, ami erre a legtökéletesebb. Bencze Ilona és az egyik legjobb barátom, Bereczki Zoli segített. A kisfiam nem szenvedett károsodást, de a biztonság kedvéért elvittük a kezelésekre. Azóta ficánkol, eszik, alszik, nézelődik és napról napra erősebb. Köszönjük az égiek és mindenki segítségét!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.