Amilyen picike, olyan erős – mondogatják a Nemzeti Színház folyosóján a művészek, akik vannak olyan szerencsések, hogy egy fedél alatt tölthetik a mindennapjaikat Törőcsik Marival, a Nemzet Színészével. A törékeny művésznő egy pár hetes pihenés után most újra színpadon áll, és pont annyit dolgozik, mint a huszonéves kollégái.
– Gyakran sajog a kezem, amikor jönnek-mennek a frontok, de a koromhoz és a klinikai halálomhoz képest remekül vagyok – mondja nevetve a művésznő, majd folytatja: – Hallottam, hogy azt írták, nem vállalom el a Zsótér-darabban (Zsótér Sándor rendező) való szereplést, de ez nem igaz, biztosan félreértettek valamit. Most is éppen Trill Zsolttal és több remek művésszel közösen próbáljuk a Galilei élete című darabot. Ez az őrült Zsótér – én mondhatom ezt, mert nagyon szeretem – mindenre rávesz engem! Még erre is, most játszhatom el az öreg Galileit! – mesél a színésznő csilingelő hangon. – Én, kérem, sosem fogok visszavonulni, amíg a színpadon vagyok, addig élek, hiszen ez az életem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.