Meghökkentő és különleges pillanatokat hozott A Dal második elődöntője szombat este. A Bors utánajárt a rendkívüli eseményeknek.
A Dal második elődöntőjének legüdébb színfoltja, s az Eurovízió eredeti, a nemzeti zenét preferáló ideájának legjobban megfelelő dala kétségkívül Oláh Gergőé volt. Az egykori x-faktoros énekes ugyanis egy egészen új műfajt teremtett szombat este a színpadon: nem csoda, hogy a roma soullal automatikusan továbbjutott.
Igaz, eleinte sokan féltették attól, hogy a cigányságát színpadra vigye, még saját felesége is, aki csak most szombaton szerette meg igazán a dalt.
– Sokan mondták, hogy bátor döntés, de úgy érzem, jó, hogy kiálltam az igazam mellett. Sosem tagadtam vagy szégyelltem a származásomat – mesélte a műsor után Gergő, aki hangsúlyozta, a roma soul nem egyenlő a mulatós zenével, amit viszont sohasem énekelne.
Gergőnek egyébként igazán nehéz dolga volt a színpadon. Az ének felénél ugyanis apró szemű homok hullott az ő és táncosai nyakába.
– A homok a rosszat szimbolizálta, amit végül sikerül legyőznünk. Ám maga a homok majdnem kifogott rajtam, ugyanis rettenetesen porzott, szárította a torkom – magyarázta az énekes.
Igazi eurovíziós dal – ezekkel a szavakkal jellemezte a hosszú idő után a reflektorfénybe visszatérő egyetlen hazai férfi szopránunk, Vásáry André dalát a zsűri. És valóban, André mély hangját is megmutatta.
– Az elmúlt öt évben is sokat dolgoztam, de a nagy show-műsorok eddig elkerültek. Megjártam Madridot, Tel-Avivot, Washingtont, és énekeltem a Vörös Hadsereg kórusával is a magyarországi turnéjukon is. Velük korábban Las Vegasban Céline Dion énekelt – mesélte az énekes.
– Mindig is használtam ezt a mélyebb hangom, de tény, hogy számomra könnyebb a magasabb hangokat kiénekelni – mondta André, akinek nemrég fejeződött be egy kapcsolata, ami nagyon megviselte. Ez a szerelmi gyötrődés tükröződött az elődöntőben a színpadi előadásában.
Sokaknak ismerős lehetett szombat este egy különleges előadó. Magyar Bálint a Group and Swinggel lépett fel, korábban azonban a Barátok közt szaxofonos Szilágyi Lórijaként domborított.
– Szerencsére most már egyre kevesebben azonosítanak azzal a karakterrel, és sokkal többen ismernek meg mint énekest. Az első diplomámat a Zeneakadémián szereztem klasszikus ének szakon, a színészet volt inkább egy szakmai állomás. De a mai napig játszom a Madách Színházban az Operaház fantomjában, és szinkronizálok is sokat – mondta Bálint, aki egy éve aktívan már inkább csak a zenére koncentrál.
Nagyjából ekkor csatlakozott a Cipő halála és Sipos F. Tamás menesztése után énekes nélkül maradt Republichoz, ahol a Bódi Lászlóéhoz kísértetiesen hasonlító hangon énekelte a legendás slágereket. Bár Bálint úgy érzi, a közönség is megszokta és megszerette őt, az együttműködés végül mégsem maradandó.
– A Republic zenéjén nőttem fel, imádom a dalaikat. Később egy színházi előadásban lettem jóban velük, és akkor volt is komoly esély arra, hogy együtt lépjünk fel sokat, de csak két-három koncertet csináltunk. Végül én döntöttem úgy, hogy abbahagyom velük a koncertezést, én mást gondoltam erről, mint ők. Sokat egyezkedtünk, és úgy éreztem, a közönség is elfogadott volna – fogalmazott a zenész.