Megmenthettem volna Cserháti Zsuzsa életét

– Ez az est váratott magára egy ideje – kezdi Adrienn. – Jobban szerettem volna egy közös műsort Zsuzsával. 2003-ban volt erre lehetőségem, éltem is vele. Fájdalmas emlék, hogy együtt dolgoztunk az utolsó lemezén, és az utolsó fellépése is velem volt. Legalábbis így tudom. Esztergomban csináltunk egy big band koncertet, ő lett volna a vendég. Aznap reggel felhívott: „A félünk című műsorunk kezdődik” – mondta. Ez volt a szlogenje. Délután ötkor is hívott: képtelen eljönni. Addig-addig őrölte magát, hogy fogja-e szeretni a közönség, hogy végül visszamondta a fellépést. Ez már jócskán a lefújt Park színpadi koncertje után volt.

– Aztán egyszer csak este ott állt a bejáratnál. A fia elhozta. Óriási meglepetés volt. Énekelt, állati nagy koncert kerekedett. Volt neki meglepetés is a szülinapjára: torta, tűzijáték. Úgy tudom, utána már minden fellépést lemondott. Vittem ajándékot is a szülinapjára, egy órát, persze jócskán megkésve, ahogy a művészek szokták. Akkor már nem engedett be. Kinyitotta az ajtót, átadtam a csomagot, de azt mondta: nincs jól. Lehetett látni, hogy ez a vége – meséli az énekesnő megrendülten.

– Nagyon fiatal voltam, a húszas éveim idején, fogalmam sem volt az életről. De azt éreztem, hogy nagy baj van, hívtam is a kiadóját, hogy csináljanak valamit, profi segítség kell. Szörnyű emlék a mai napig. Évekig emésztett a gondolat, hogy ha többet tudok a depresszióról, talán megmenthetem. Se­­gíthettem volna rajta.

Adrienn pontosan nem is tudja, miért őt tartotta Cserháti utódjának a rengeteg kiváló tehetség közül.

– Nem tudom, mivel adtam többet. Volt köztünk egy kapocs, talán látta a ha­sonlóan esendőt bennem. Én sem tudok teperni magamért. De ne gondolják, hogy az est egy letargikus énekesnőről szól. Nem! Inkább valakiről, aki benne van a mókuskerékben, hajt, miközben nagy rajta a nyomás. Humorral fűszerezve beszélek, énekelek róla a Gourmet Színházhajón, mert úgy látom őt, hogy velünk él, és nagyokat nevet. Úgy tudott nevetni! Nem volt negatív ember, sok boldogságot megélt, tudta, hogy imádja a közönség. (Jegyzetünk itt.)