Postás Józsi stílust váltott: komolyra vette a figurát és a hangvételt, mulatós nóta helyett a világban szétszóródott magyarokról énekel dalt.
– Akármerre sodor bennünket az élet, a magyar lelkület a világ minden pontján velünk marad. Ezek az emberek sosem fogják elfelejteni, hogy honnan indultak. Sokan sokféle gondolatot megfogalmaztak már a hazai zenei életben, de ebben a műfajban ilyen jellegű próbálkozás még nem született.
A dalos kedvű levélhordó úgy érzi, saját karrierjében is fordulópont lesz az emelkedett hangvételű fohász.
– Sokan be vagyunk skatulyázva, de azt hiszem, ez most áttörés lesz. Persze nem szeretném elhagyni a saját műfajomat, csak szeretek több stílust kipróbálni zeneileg. Komoly kihívás volt egy komolyabb hangvételű dallal megcélozni a közönségemet. Ők döntenek ugyanis – magyarázta Jóska, aki szeretné nagyzenekari kísérettel is színpadra vinni a számot. – Bízom a kedvező visszajelzésekben. Szeretek zenekarban dolgozni, de a piaci viszonyok miatt, az olcsóbb félplaybackre van nagyobb igény. Azon gondolkodom, hogy magasabb szintre emelem ezt a produkciót, mert sok mondanivalója van.
Mondd meddig szállhat el egy megsebzett madár
Elűzve fészkétől távol
És meddig loboghat a gyenge gyertyaláng
Elűzve a sötét éjszakától
Nem, még nem lehet így vége, annyi sok küzdelmen át
Kell, hogy jöjjön egy szebb élet,
amiért érdemes élnünk, és meghalnunk tán
refrén: Magyarország, Magyaroszág
drága édes szép hazánk
Eltévedtünk a hosszú úton, vezess vissza vigyázz ránk
Magyarország, Magyarország drága édes szép hazánk
Fénylő fáklya a sötétben, remény csillag, boldogság
Hegyekkkel körül ölelt, véráztta Föld,
Meddig kell viselned átkod
Mikor jön újra fény, biztatató remény
Mely táplálja szívünkben a lángot
Nem, még nem lehet így vége, annyi sok küzdelmen át
Kell, hogy jöjjön egy szebb élet, amiért érdemes élnünk, és meghalnunk tán
refrén: Kérlek Uram, vigyázz rá