Két nagy szenvedélye van a nyolcvanévesen is fáradhatatlan Bodrogi Gyulának: a színház és a vadászat. Meg persze unokái, akik közül Bence örökölte a nagyapától a vadak és az erdő iránti szeretetét.
Ha tehetné, minden percét unokáival töltené Bodrogi Gyula, csak hát ugye a színház… Panaszkodnak is a kicsik, hogy nem látják eleget – ahogyan ők nevezik – a papát, ha viszont sikerül együtt tölteni pár órát, az annál tartalmasabb.
A felnőtt módra nyilatkozó Enikővel és Bencével és persze a „papával” a Nemzeti Színház büféjében beszélgettünk az Egerek című új zenés darab sajtótájékoztatója után. Miközben a színművész ebédet kért az unokáknak a konyháról, megterített és tálalta az ételt, a tíz- és tizenkét éves gyerekek szívesen meséltek.
– Sokszor csak fél napot tudunk együtt tölteni, de az mindig nagyon jól telik. Játszóházba járunk, voltunk moziban is együtt, és színházba is sokat megyünk. Vagy a papát nézzük meg, vagy a papával nézünk meg egy darabot – mesélte lelkesen Enikő, akin látszik, hogy rajongásig szereti nagyapját. A színész sincs ezzel másképp, büszkén mesél arról, hogy a kislány karatéra és úszásra, a bátyja pedig vízilabdaedzésekre és lövészetre jár, így nem mindig csak rajta múlik, hogy keveset találkoznak.
– Van légpuskám, de most szeretnék egy másodikat is. Tagja vagyok a helyi lövészklubnak, egyszer egy hüvelybe egymás után négyszer is beletaláltam – veszi át a szót Bence, miközben nagypapája bólogatva nyugtázza, hogy nem semmi a fiú teljesítménye. Azért kicsit mégis leszidja őt: többet kellene gyakorolnia, akkor még jobban menne a lövészet.
Bodrogi és Bence gyakran járnak együtt vadászni is.
– Én nem lőhetek még, csak hajtó vagyok, megkeresem a lelőtt állatokat. Októberben, a születésnapomon a papa elvisz majd egy fácánlövészetre, azt már nagyon várom. Ilyenkor egy-két napot is az erdőben töltünk, de nem sátorban, hanem vadászházakban lakunk. A legnehezebb a vadászatban, hogy néha nagyon korán kell kelni hozzá. Enikő nem mindig jön ki az erdőbe, az ugyanis „olyan fiús dolog", addig inkább vásárolgat – mondta Bence, aki édesapja mintájára „szállodás" szeretne lenni. Enikő pedig elárulta a Borsnak, hogy ő inkább az úszótanári pálya felé kacsingat.
