Mint a legszebb népmesében: az ünnepelt színésznőnek hiába udvarol számtalan híres és gazdag férfi, ő a csendes, rendes hétköznapi srác karjaiban köt ki, és ott találja meg a boldogságot.
Bár már hónapok óta pletykálják színházi körökben, és a Bors is megírta, hogy Muri Enikő szakított Kerényi Miklós Mátéval és új szerelme van.
A fiatal tehetség a nyilvánosság előtt még nem vállalta fel a kapcsolatát. A színésznő azonban a napokban végre megtörte a hallgatást, és megmutatta az új barátját, Károlyt, akivel az Operettszínházban ismerkedtek meg. A választása első hallásra sokakat meglepett, hiszen az igazgató fia után egy olyan férfiba szeretett bele, aki tökéletes ellentéte a szerepek garmadát játszó, rajongó nők elismerő pillantásaiban úszó Máténak.
Károly a színház ügyelője, ő az, aki a színpad mögött, a legsötétebb sarokban üldögél az előadások alatt, és mikrofonon keresztül irányítja a munka zavartalan lefolyását. Ő a színház legláthatatlanabb szereplője. Vajon hogy talált egymásra a rivaldafényben úszó színésznő és a csendes fiú? Hát persze, hogy a színfalak mögött...
– Először szakmáról beszélgettünk, Karesz nemrégiben szerződött az Operettbe a Békéscsabai Jókai Színháztól – meséli boldogan Muri Enikő. – Aztán észrevettük, hogy rengeteg dologban ugyanazt gondoljuk, sok bennünk a közös. A megismerkedésünkkor azonban mindkettőnknek volt kapcsolata, így eszünkbe sem jutott több, minthogy barátok legyünk. Bár nem tervezték, de hamarosan mindketten szakítottak, így elhárult minden akadály az elől, hogy egymásra találjon a két szerelmes szív.
– Pillanatok alatt történt minden! – mondja a színésznő. – Észre sem vettük, és máris fülig egymásba szerettünk, és ez csodálatos! – lelkendezik. – Karesz nyugodt és jószívű srác, akivel nem csak szerelmesek, de jó barátok is vagyunk. Az is jó benne, hogy szakmabeli, így például nincs sértődés abból, ha mondjuk a színpadon szerelmest kell játszanom és meg kell csókolnom az egyik vagy másik kollégámat. Egyszóval, minden tökéletes vele, most igazán kerek számomra a világ. Az pedig, hogy ő lenne a „hétköznapi srác” – sosem kerestem a szerelmet és sosem voltam számító. Engem nem érdekel, hogy kinek milyen autója és milyen lakása van. Tiszta szíve legyen! Számomra ez a fontos.
