Túlzás azt állítani, hogy az új X-Men rossz film lenne, de az előző résszel felállított mércét nem tudta megugrani Az eljövendő múlt napjai. Hugh Jackman viszont ugyanolyan laza, mint az első részekben.
A harmadik résszel leültetett, a két különálló Farkas-filmmel kis híján legyilkolt, az újraindított Elsőkkel feltámasztott X-Men-sorozat újabb mérföldkőhöz érkezett. Az eljövendő múlt napjai alcímű filmhez visszatért a korábbi szülőatya, Bryan Singer, ami sokak szerint remek húzás volt, azonban ténykedése hagy némi kívánni valót maga után. Tény, hogy az új X-Men-film első fele zseniális. Az akciók lebilincselőek, a Farkast alakító Hugh Jackman talán még soha nem volt ennyire laza a vásznon – pedig van már mögötte néhány szuperhősfilm –, és minden egyes beszólás, poén után könnyesre röhögi magát a néző.
A film második felére, azaz a lényegi eseményekre azonban már nem maradt szufla. Az utolsó, mindent eldöntő csatajelenetre elfogytak az ötletek (hogy Magneto stadionos trükkjére miért volt szükség, az rejtély), helyette marad az üres látvány, illetve egy giccses, túldramatizált mondanivaló, amit szinte egy az egyben átemeltek az első X-Menből.
Az eljövendő múlt napjai még úgy is a legjobb képregényfilmek közé tartozik, hogy közben sajnos kissé csalódott lehet az ember, mert lehetett volna sokkal, de sokkal jobb is. A történetben lett volna még alapanyag, de nem kezdtek vele semmit. Ismét probléma, hogy egyetlen karakteres főellenség sem volt benne. A Peter Dinklage alakította fegyvergyáros tudós nem az a figura, akitől rettegnének a szuperhősök.
Persze a színészek ezúttal is kiválóak. A már említett Jackman mellett James McAvoy (Xavier) és Michael Fassbender (Magneto), valamint a karaktereiket eredetileg alakító Patrick Stewart és Ian McKellen zseniálisak, és a fiatal korosztály (Nicolas Hoult, Jennifer Lawrence, Josh Helman) is remekel.
Ajánljuk
Az eljövendő múlt napjai az egyik legjobb X-Men- film, de a második felét kicsit jobban átgondolhatták volna az alkotók. A szórakoztatás azonban így is csúcsra van járatva, a kisebb hibákért pedig kárpótol a rengeteg fergeteges poén.
